Bár a szlovák államfő megvétózta a magyar himnusz elékelését tiltó törvényt, további magyarellenes kirohanásokra a jövőben is számítani lehet. Miért vannak nemzetek? Vajon a teremtett világ színesebb vagy gyengébb ezáltal? Erről volt szó a Terc első részében. A műsorban Földi-Kovács Andrea műsorvezető a téma kapcsán kérdezett meg néhány ismert embert.
Mónus József világcsúcstartó hagyományőrző íjász boldog, amikor a tiszteletére felhúzott magyar lobogó után hallja felcsendülni a magyar himnuszt. „Boldog a szívem, hogy ennek az országnak, ennek a nemzetnek a szülöttje lehetek” – nyilatkozta.
Dörner György, az Újszínház igazgatója azt tartja: azért vannak nemzetek, hogy színesebb legyen a világ. A nemzetek között van hasonlóság, de a különbség azért ilyen láttató, hogy ne egy nagy szürke massza legyen a világunk – fejtette ki.
Mit jelent a himnusz a felvidéki magyarságnak?
A műsor megszólaltatta Farkas Zsolt szőgyényi plébánost, akinek szavai szerint: „Valamilyen nemzetnek a tagjai lettünk, egy közösségnek, hogy megszülettünk erre a világra. Egy családba teremtettünk meg és egy anyanyelvet kaptunk, ezzel egy kultúrát is örököltünk. Ennek szerves része a nemzeti ima, a himnusz is.” Ha valaki ezt tiltani akarja, akár törvényekkel szabályozni, az az illetőnek lelkiismereti kérdése is kell hogy legyen.
Mi az oka, hogy egyre csökken a nemzetek közötti különbözőség?
A műsor folytatásában a globalizáció okozta jelenségeket vizsgálták. A negatív értelemben vett globalizmusnak öt halálos ellenfele létezik: a vallás, a család, a közösségek, a Föld és a nemzetek. Mindazok a kötelékek, amelyek múltunkhoz, őseinkhez, anyanyelvünkhöz és az anyaföldhöz kötnek minket. Horkay Hörcher Ferenc eszmetörténész a Politika- és Államelméleti Kutató Intézet vezetője úgy vélte, hogy a pátria fogalmának bevezetésével már az antik rómaiak is meghatározták hovatartozásukat. A modern gondolkodásba a római antik hagyomány megtalálható Európában.
Gájer László a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának megbízott tanszékvezetője szerint Arisztotelésztől is korábbi hagyomány, hogy az ember természetétől adódóan közösségi élőlény. Ez a vélekedés a középkori keresztény gondolkodásmódban is nagyon erős maradt. „Ez a keresztényi emberképnek is a része” – húzta alá a tanszékvezető.
„A közösség különböző szintjei természetes módon elkülöníthetők egymástól. Mindegyiknek megvan a maga funkciója. Az egyén az soha nem egyedül van. Vagy ha igen, akkor az a száműzött lesz. A közösségbe, a családba születünk bele, a család a falu része, és a falu közös feladatokkal kell, hogy megküzdjön. Így jön létre a polisz, a városállam” – mondta Horkay Hörcher Ferenc.
„A katolikus társadalmi tanítás jól ismeri azt a társadalmi fogalmat, amit XI. Piusz pápa alkotott meg, és bekerült általában a politikai-társadalmi diskurzusba is: a szubszidiaritás. Ez azt jelenti, hogy az alacsonyabb társadalmi csoportokat, a kisebb társadalmi alakulatokat minél inkább meg kell hagyni, azoknak a létét meg kell teremteni. A nemzetállam nincs előttünk, rétegelve van. Dinamikus módon létezik” – nyilatkozta Gájer László.
Horkay Hörcher Ferenc szerint a nehézséget mindig az jelenti, hogy az államok közötti békét mi fogja garantálni. "Mert ugye a nemzetek joga az éppen arra vonatkozik, hogy erre nézvést valami fajta eligazítást adjon. És ezt kétféle képen lehet elképzelni, egy Világállam amelyik majd meghatározzam, hogy melyik nemzetnek mi a tennivalója, ami egy kicsit ijesztő és az 1984 -es orwelli rémálomra emlékeztet minket, a másik verzió pedig hát az ami az államok közötti együttműködésnek, az államok közötti szerződéseknek tulajdoníthatunk. Ami a békés együttélésnek valószínűleg egy olyan módja, amikor magunk adunk törvényt magunknak, és ennek megfelelően valószínűbb, hogy be is fogjuk azokat tartani.”
Gájer László tanszékvezető úgy véli, az európai nemzetállamoknak az önmegalapozása az sok tekintetben egy XIX. századi történet. "A tanár úrral együtt dolgozom egy doktori értekezésen, amelyben Lord Actonnal foglalkozom, és neki van egy nacionalizmus című esszéje. És abban nagyon érdekes a megkülönböztetés, hogy ő a nemzetállami törekvéseket szabadságtörekvésekként értelmezi a XIX. század közepén, éppen az európai dinasztikus hatalmakkal szembeni szabadságtörekvésként. Míg eljut az esszében egy olyan pontra, hogy amikor már ez egy erőteljesen homogén, vagy homogenizáló tendencia, akkor az már nem biztos, hogy a szabadságot szolgálja, hanem éppen a tanár út által emlegetett szerves közösségeknek az elpusztítását.”
Mi a húsvét?
Az adás második felében a húsvéti időszak volt a téma. Harangozó Imre néprajzkutató beszélt a magyar néplélekről, böjtről, a húsvéti népszokások jellegeiről. A tanyasi emberek is ismerték ennek a misztériumát. Beavatás volt a böjt. Az ünnep fontosságáról számos új részletet tudhatott meg, aki megnézte a Terc szerdai adását.
Szabó Attila lelkész az adás utolsó részében a böjt fogalmáról, a fizikai és a lelki sértődésekről, a tisztulásról, és a feloldozásról fejtette ki gondolatait.
Hír TV
