Lassan vége a nyárnak és indul a tanévkezdés, és hogy ennek kik örülnek jobban a szülők vagy a gyerekek? Azt hiszem most kivételesen mindenki – vezette fel a műsor első témáját Kis Kornélia műsorvezető, aki emlékeztetett arra, hogy szeptembertől életbe lép az új egészségügyi protokoll, és ezzel kapcsolatban azt a kérdést tette fel vendégeinek, hogy mit hoz a szeptember, mi várható a becsengetés után.
Engler Ágnes, a KINCS tudományos elnökhelyettese egyetértett azzal, hogy
mind a szülők, mind a gyerekek, mind a pedagógusok izgatottan várják az új tanévet.
A tudományos elnökhelyettese felhívta arra is a figyelmet, hogy a legtöbb diák várja már, hogy, újra iskolai körülmények között tanulhasson a barátai társaságában.
Párkányi Eszter az elhangzottakra azt reagálta, hogy a gyerekek megtanulták értékelni az elmúlt hónapokban, hogy mindennap bejárnak az iskolába, hiszen fontos a szocializáció szempontjából, hogy a kortársaik között legyenek. Az egyetemeken pedig életbe lép a hibrid oktatás, ami azt jelenti, hogy
a több száz fős előadásokat online, míg a kisebb szemináriumokat normál keretek között tartják majd meg, hiszen fontos, hogy a tudást át tudják nekik adni a professzoraik, a tanítóik
– mondta el az Alapjogokért Központ elemzője.
Ezt követően górcső alá vették azt is, hogy a 70 pontos egészségügyi protokollt mennyire tudják majd az oktatási intézmények betartani.
A műsor második felében Kis Kornélia először arra kérte Ferencz Orsolya, űrkutatót, az ELTE tudományos főmunkatársát, hogy tisztázza le, hogy mit jelent pontosan a klímaváltozás. Ferencz Orsolya kérdésre válaszolva elmondta, hogy az a klímaváltozás fogalom, amelyet ma használunk, az arra vonatkozik, hogy geológiai léptékben mérve is rendkívül gyorsan és globálisan emelkedik a földi átlaghőmérséklet, ami egyértelmű összefüggést mutat az emberi tevékenységgel. Az űrkutató kiemelte, hogy a klímaváltozás egy természetes folyamat, de az elmúlt 200 évben az üvegházhatású gázok jelenléte olyan mértékben megemelkedett a légkörben, hogy minden korábbi földtörténeti korhoz képest drasztikusabb mértékben felgyorsult a felmelegedés.
Mindezek után az a kérdés merült fel, hogy a COVID-járvány áll-e valamilyen összefüggésben a globális felmelegedéssel. Erre Halkó Petra, a Századvég elemzője megjegyezte, hogy
a karanténban, mikor leállt világszerte a turizmus, a gépgyártás, illetve a gyári termelés érezhetően csökkent a káros anyagok kibocsátása. Az elemző felidézte, hogy az Európai Unió elfogadott egy helyreállítási alapot nemrégiben, hogy ezzel is segítsék talpra állítani a tagállamok gazdaságát, de ebben az alapban komoly hangsúlyt helyeztek a környezetvédelemre és a klímatudatos szemlélet is.
Teljes adás:
Hír TV
