A műsor első részében többek között azt a - magyar többségi társadalomban meghökkentést kiváltó - történést elemzi, miszerint: a média világában még mindig etalonnak számító BBC gyakornoki állást hirdetett. Ez önmagában nem lenne különleges hír, ám felvételi követelmény, hogy a jelentkező, fekete, ázsiai vagy kevert etnikumú legyen. A hirdetés kapcsán Daily Mail lap megjegyzi, hogy a hatályban lévő törvények alapján tilos a diszkrimináció, ám ez nem vonatkozik a gyakornoki pozíciókra és ösztöndíjakra.
Most tilos a diszkrimináció, avagy nem
- teszi fel a kérdést Bayer Zsolt.
A második részben Békés Márton történésszel, a Terrorháza Múzeum kutatási igazgatójával beszélgetett a műsorvezető.
- Miért jó a globális, multinacionális tőkének, hogy a nyugodt, békés és folyamatos gyarapodás és jólét világát leváltja egy borzalomra: a mocsokra, a koszra, rettenetre, az összeomlásra… mindenféle beteg, perverz és idióta kisebbség középpontba emelésére. Miért jó ez?
Ettől nem lesznek gazdagabbak
- vezette fel a beszélgetést a házigazda.
Békés Márton válaszát egy személyesen tapasztalattal indította: történt ugyanis, hogy egy olasz barátja megnézett egy videót a Terrorháza Múzeumban, ami a '89-es rendszerváltoztatásról szól. Ebben az összeállításban bemutatják, hogy '89 előtt és után milyen volt a magyarországi élet. A videó megtekintése után az olasz férfi azt mondta: náluk már egy ilyen filmet nem lehetne bemutatni, mert fajilag nem elég diverz. Tehát az olasz társadalom etnikai szerkezete annyira megváltozott, hogy az elmúlt évtized változásait harminc évre vissza kell vetíteni. Ez az oka annak, hogy például a Netflixen olyan sorozat mehet, amelyben a Napoleon kori brit arisztokráciában fekete bőrű arisztokratákat mutatnak be, ami a múlt durva meghamisítása
- Nálunk ez szokatlan, nem ebben élünk. Mi a normalitásban élünk. Külföldi barátaink ezért sokszor a csodánkra járnak. Arról van szó, ahogy a magyar kormányzati rendszer neve tökéletesen megfogalmazza: ez a nemzeti együttműködés rendszere. Itt, a mai Magyarországon a fontos a konszenzus, a konszenzusképzés, a társadalmi összetartozás. Ezt különböző kategóriák: nemi, faji, testi, nyelvi kategóriák ne hasítsák meg. A társadalom maradjon homogén és egységes. Ez természetesen nem vallási és faji egységet jelent, hanem kulturális egységet. Mi ezt magunk között úgy hívjuk, hogy magyar nemzet. Ennek népi talapzata van és manapság jövünk rá arra, hogy
a népi az igazi, a népi művészet az igazi művészet, a megtermékenyítő művészet. A népi talapzat képviseli a nemzet szellemiségét a maga valójában.
Nyugaton máshol tartanak, ott arra koncentrálnak, ami elválaszt. Mert bizonyos nagyvállalatoknak, tőkecsoportoknak, politikai- kulturális- és médiaelitnek az az érdeke, hogy a különbségekre fókuszáljon. Magyarországon nem nemzeti minimum, hanem nemzeti maximum van. Nyugaton az a szempont,hogy a társadalmat minél kisebb részekre lehessen hasogatni, minél molekulárisabbak legyenek a társadalmi csoportok.
- Ezek imaginárius, képzelt dolgok. Ezekből a „kedvencem” az LMBTQI(xyz) – minden nap van egy új betű. Ezt lehet viccesen is megközelíteni és lehet azt is mondani, hogy ez a konstruált csoport. Egy transzszexuális és egy teljesen normális meleg ember mitől is közös? Magyarországon és különösen a jobboldalon, nem a nemi különbségre helyezzük a hangsúlyt, hanem azt keressük, hogy mi a közös.
- Sajnálom a normális melegeket (…) a Pride nevű megbotránkoztató rendezvényre már legkevésbé sem a normális meleg emberek járnak. Ők békében, nyugodtan élnek. A nagytőkés cégek képviselői járnak oda, saját dolgozóikat odakényszerítve egyébként, meg a Magyarországra akkreditált bizonyos nagykövetségek – egyébként súlyosan megsértve Magyarország Alaptörvényét és szuverenitását – járnak oda.
Ez nem a melegekről szól, semmi köze hozzá, ez a társadalom kohéziójának a meghasításáról szól. Egy hideg-polgárháború előidézéséről van szó, ami nagyon káros és veszélyes folyamat
- húzta alá Békés Márton.
Teljes műsor:
Hír TV
