A kétnyaras pontyok mintegy 20 százaléka pusztult el eddig a balatonföldvári nevelőtóban. Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a sonline.hu-nak elmondta, most azon dolgoznak, hogy az életben maradt kopoltyúsokat lehalásszák, és olyan helyre szállítsák, ahol van elegendő víz a mederben. Ilyen tó azonban manapság nagyon ritka Somogy megyében.
A társaságnak 1000 hektáron mintegy 40 halastava van, de mindegyikből hiányzik a korábbi vízmennyiség legalább fele.
– A balatonföldvári tavunk vízszintje annyira alacsony, hogy gyakorlatilag halászószintre csökkent – szemléltette a problémát Szári Zsolt.
– A párolgás felgyorsult. Azt tudni kell, hogy minél sekélyebb a víz, annál gyorsabban át tud melegedni, és intenzívebbé válik a párolgási folyamat, ami tovább tetézi a problémát – mondta a vezérigazgató.
Szári Zsolt hozzátette, az irmapusztai gazdaságukban már a tavasz sem indult jól. Három tavat fel sem tudtak tölteni vízzel, ezért ott a mederben hal helyett gaz nevelkedik.
Szári Zsolt közösségi oldalán is írt a vízhiányról. „Izgalmas szakmai-gazdasági kihívás kellős közepén vagyunk. Sok lehetőségünk nincs, legfeljebb, ahogy Ruttkay tanár úr mondta egy augusztus végi borult reggelen: Térdre, imára!” – fogalmazott.
Nagybajomnál sem jobb a helyzet. Szabó János, a Nagybajom és Vidéke Horgász Egyesület elnöke a megyei portálnak elmondta, már a tavalyi év sem bővelkedett elegendő csapadékban, az idei azonban még rosszabb.
– Április óta nem volt jelentős csapadék a tó körül – hangsúlyozta.
– A jelenlegi méréseink szerint 120 centiméterrel csökkent a tó vízszintje. Egyszer, 2011-ben már éltünk meg hasonló helyzetet, amiből sikerült kilábalnunk. Jelenleg azon dolgozunk, hogy megvédjük a halállományt. Több mint két héttel ezelőtt nekiálltunk levegőztetőgépekkel felfrissíteni a vizet. Ezek az eszközök azonban üzemanyaggal működnek és több tízliternyit fogyasztanak. A jelenlegi árakon ez is jelentős kiadást jelent az egyesületnek – nyilatkozta Szabó János.
A kaposvári Gyertyános Horgászegyesület halneveldéiben is gépekkel pótolják a víz oxigénszintjét. Séta István, az egyesület titkára elmondta, ha nem működnének az eszközök, akkor nagy bajban lennének, mert komoly veszteség érné a tavakat ebben az
A Deseda és a Töröcskei tó vízszintje is csökkent az elmúlt hónapokban. Kovács Gábor, a Kaposvári Sporthorgász Egyesület vezető halőre közölte, szigorú vízgazdálkodást folytattak mindkét tónál, és a lehetséges legmagasabb vízszintet próbálták tartani mindenhol. Ennek ellenére az aszály nem kímélte a tavakat, körülbelül 20 centiméterrel csökkent a vízszint.
A hetesi Pogányvölgyi-víztározó szintje 45 centiméterrel apadt májustól. Pavelka Béla tógondnok arról számolt be, hogy az enyhe tél miatt már tavasszal is 10 centiméterrel kevesebb víz volt a mederben, a száraz hónapok pedig csak rontottak a helyzeten.
A tógondnok hozzátette, a hajnali hűvösebb, szeles időjárás, valamint a néhány héttel ezelőtti esőzés jót tett a víz minőségének. Az algásodás szinte teljesen megszűnt, a horgászok pedig bőven tudnak halat fogni.
A Tógazda Zrt. halastavait sem kíméli az aszályos időjárás. Szabó Attila halászmester arról beszélt, hogy a kezelésükben lévő tavakból átlagosan a vízszint fele hiányzik.
Homokszentgyörgyön a lehalászási szint alá csökkent a vízmennyiség, Somogyapátiban pedig 150 centiméterrel kevesebb van a mederben.
Szabó Attila kiemelte, rákényszerültek arra, hogy idő előtt lehalásszák a tavakat, mert a kevés víz miatt félő, hogy elkezd pusztulni az állomány.
– Sajnos a halak többségének még bőven nevelkedni kellene, hogy elérjék az ideális kétkilós súlyt. Gyakorlatilag fél nyarat voltak csak a tóban, és a tömegük alig haladja meg az egy kilót, de nem tehetünk mást, muszáj eladnunk a kisebb méretűeket is, hogy ne legyen akkora a veszteségünk – közölte a halászmester.
