„Történelmi emlékhelyeink gondozása, ápolása, emlékeink megőrzése közfeladat!" – szólalt fel Semjén Zsolt a XVII. Országos Kegyelet és Emlékezet Konferencián. A miniszterelnök-helyettes szerint ennek jelentőségét a kormány is elismerte, amikor több feladatot adott a Kegyeleti Bizottság számára.
„Az Országgyűlés az elmúlt időszakban 17 nemzeti és 52 történelmi emlékhelyet hozott létre. A bizottság neve Emlékhely és Kegyeleti Bizottságra változott és létre jött a Nemzeti Örökség Intézete, aminek feladata túl a műemlékileg védett temetők működtetésén és az országosan mintegy 6000 műemléket számláló nemzeti sírkert védelmén a nemzeti emlékezet ápolása lett” – mondta Semjén Zsolt.
A miniszterelnök-helyettes rámutatott, hogy a magyaroktól mennyire idegen az emlékek megrongálása, hiszen az ellenzékes emlékműveket sem érte bántódás hazánkban.
„Az 1948-49-es szabadságharc osztrák és orosz katonáinak sírjait és emlékműveit a mai napig ápoljuk. Kegyelettel gondozzuk a világháború vége felé a Budapestet bombázó angol és amerikai pilóták sírjait és súlyt helyezünk arra, hogy az országunkat megszálló német és szovjet katonák nyughelyei rendben legyenek. Úgy tartjuk ugyanis, hogy az ellenség csak addig ellenség ameddig fegyver van a kezében.”
A politikus szerint emlékhelyekre az összetartozás jelképeként kellene tekinteni és az újabb generációkat is rávezetni.
„Az emlékezet megőrzése magánemberként és közösségi emberként, magyarként egyaránt kötelességünk – véli Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének föigazgatója. – Kötelességünk szűkebb és tágabb értelemben vett környezetünk múltját megőriznünk, hogy mindannyian megértsük a jelenünket és közösen saját nemzetünk jövőjén munkálkodhassunk”
Az intézet igazgatója kitért arra is, hogy a megőrzéshez fizikai megújulásra is szükség van, ezért 2018-ban csaknem egymilliárd forintot fordítottak a Salgótarjáni utcai zsidó temető sírhelyeinek megújítására, és mintegy 1,2 milliárdot a Fiumei úti sírkertben végzett munkálatokra.
