A Magyar Honvédség az eddigi létszám háromszorosával, az itthoni támogató erőkkel együtt összesen négyszáz katonával, vesz részt ebben a misszióban. Sticz László parancsnok tájékoztatása szerint a helyi hatóságokat támogató feladatok széles körűek, a légi mentéstől az aknamentesítésen át a kutyás tűzszerészek munkájáig. A katonák családjának ugyanakkor rangidősként ígéretet tett arra: mindent megtesz, hogy mindenki épségben hazatérjen a szolgálat végén.
– Januártól egy évig ön irányítja parancsnokként az Európai Unió bosznia-hercegovinai műveletét (Eufor Althea). Mit kell tudni az eddigi pályafutásáról? Minek köszönhető, hogy kiválasztották erre a tisztségre?
– A katonai pályafutásomat Egerben, a katonai kollégiumban kezdtem, innen vezetett tovább az utam a Kossuth Lajos Katonai Főiskolára. Ezt követően a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen szereztem katonai vezetői mesterfokozatot, majd doktori fokozatot, 2015-ben pedig elvégeztem a NATO Védelmi Akadémiája stratégiai és felsővezetői képzését. Első beosztásom – gépesített lövésztisztként – szakaszparancsnok volt, a századparancsnoki és zászlóalj törzsfőnöki beosztásaimat követően gépesített lövész zászlóaljat vezettem. Mielőtt kineveztek az Eufor műveleti parancsnokának, már rendelkeztem balkáni műveleti tapasztalattal, amit a NATO koszovói parancsnokságának egyesített hadműveleti központjában szereztem. Emellett 2003 és 2006 között nemzetközi haderőtervezőként szolgáltam a belgiumi NATO-parancsnokságon. Az itt szerzett tudást aztán a Honvédelmi Minisztériumban, majd a Magyar Honvédség Parancsnokságán kamatoztattam a védelmi tervezés területén.
Szolgáltam továbbá a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjának parancsnokhelyetteseként, majd az intézmény törzsfőnökeként is, 2022-ben pedig kineveztek a Magyar Honvédség Haderő-modernizációs és Transzformációs Parancsnokság élére, ahonnan most a bosznia-hercegovinai magyar parancsnoki év idejére távozom.
Úgy gondolom, hogy a szaktárca és a honvédség vezetése mindezek figyelembevételével döntött úgy, hogy tudásom, tapasztalataim minden szempontból alkalmassá és képessé tesznek arra, hogy ezt a misszióját én vezessem.
– Tulajdonképpen miről szól ez a művelet?
– Az Eufor Althea művelet az Európai Unió (EU) legnagyobb katonai művelete, amely 2004. december másodikán vette át a NATO bosznia-hercegovinai békefenntartó feladatait.
Az ENSZ-től kapott, évente megújítandó mandátum alapján az Eufor támogatja a bosznia-hercegovinai fegyveres erők kiképzését és fejlesztését a NATO-előírások szerint. Elrettentő erőt biztosít, miközben ellátja a boszniai háborút lezáró daytoni egyezményben foglalt feladatokat, támogatja a helyi hatóságokat és szervezeteket annak érdekében, hogy békés és biztonságos legyen a térség. Elősegíti az uniónak azt a hosszú távú célkitűzését, hogy Bosznia-Hercegovina stabil, élhető, békés és multietnikus országként visszafordíthatatlanul haladjon az EU-tagság felé, együttműködve a szomszédaival. Az Eufor tehát támogató erő, a bosznia-hercegovinai erőket, hatóságokat, szervezeteket támogatja, hiszen a saját országukért elsősorban annak polgárai és hatóságai a felelősek.
– Annak ellenére, hogy csak támogató erőről van szó, a jelenlegi létszám majdnem háromszorosával, mintegy négyszáz emberrel veszünk részt a műveletben. Miért van erre szükség?
– Ez a létszámemelés kifejezetten a magyar parancsnoki évhez kapcsolódik. A nemzetközi katonai kontingensek létszáma, vagy akár a hozzájáruló nemzetek száma is folyamatosan változik. Ebben a misszióban jövőre például az osztrák hozzájárulás kisebb lesz a korábbiaknál (abból fakadóan, hogy Magyarország átveszi a parancsnoki pozíciót és az ahhoz kapcsolódó beosztásokat), emellett viszont az elmúlt időszakban több hozzájáruló nemzet is (például Románia) emelte a kontingense létszámát, illetve 2022 nyarán Németország, 2023 novemberében pedig Svédország újra csatlakozott. Ezek a változások mindig az adott ország aktuális elsődleges biztonságpolitikai szempontjait jelzik.
Ez érthető, hiszen az elemzések évek óta úgy jellemzik a bosznia-hercegovinai helyzetet, hogy stabil ugyan, de törékeny.
– Ezért is van szükség légi kutató-mentő és légi kiürítési csoportra? Mit biztosít a tűzszerészcsoport, miért lesz benne kutyás járőr?
– A légi kutató-mentő és légi kiürítési (Medevac) csoport feladata elsősorban az Eufor állományának támogatása, vagyis biztosítja a bajba került katonák gyors egészségügyi ellátását, mihamarabbi eljuttatását az egészségügyi háttérintézménybe. Ezt a képességet a bosznia-hercegovinai hatóságok kérésére biztosítjuk a civil lakosságnak is, ami – a tapasztalatok alapján – általában megsérült túrázók mentését jelenti, hiszen azt a hegyes-völgyes környezetben legtöbbször helikopterrel a leggyorsabb megoldani.
A tűzszerészcsoport feladatai közé a saját állományunk képzése mellett elsősorban a Bosznia-Hercegovinai Fegyveres Erők Aknamentesítő Zászlóaljának támogatása és a nemzeti aknamentesítési stratégiához történő hozzájárulás tartozik. Ez egy kiemelten fontos feladat, közismert ugyanis, hogy Bosznia-Hercegovina területének úgynevezett humanitárius aknamentesítése még mindig zajlik. Ez olyan szintű megtisztítást jelent az aknáktól, hogy oda visszatérhessen a lakosság. A robbanóanyag-kereső kutyás járőrök viszont elsődlegesen gépjárművek és különböző rendezvények helyszínének átvizsgálását végzik majd.
A teljes interjút IDE kattintva érheti el.
Fotó: Mirkó István
Magyar Nemzet
