Kutasi Tamás méhészmesternél kezdtük az évet, aki 36 éve űzi a szakmát, így szinte már mindent is látott, ami a méhészkedést illeti, szerinte a klímaváltozás okozta enyhe tél valóban nehezítő körülmény a számukra.
Megyeri Szabolcs 14 éves kora óta foglalkozik növényekkel, stábunknak elárulta, hogy Magyarország éghajlata mindig is változékony volt, de az utóbbi években, évtizedekben a szélsőségek felerősödtek, ezért neki is több millió forintot kell költenie a klímaváltozás elleni harcra.
Mivel az ENSZ klímakonferenciáját november 30 és december 12-e között tartották sok kutató újra felhívta a figyelmet a metán káros hatására.
A metán a szén-dioxidhoz képest rövidebb élettartalmú, hiszen évszázadok helyett 10-15 év alatt eltűnik. Viszont a szakemberek véleménye szerint légkörmelegítő hatása nagyon is jelentős. Egyrészt megköti a hőt, másrészt pedig lebomlás közben szén-dioxidot hagy maga után, amitől még tovább melegszik a légkör.
Hogyan kerül a légkörbe a metán? Először is a Fosszilis energiahordozók miatt. Ezen belül leginkább a szén, olaj és földgáz előállítása valamint szállítása, amit ki kell emelni. Másodszor pedig a szerves-anyagok lebomlásából. Hiszen a rothadási folyamatokból szén-dioxidot és metánt tartalmazó gázok szabadulnak fel. Harmadszor pedig a mezőgazdaság és az állattenyésztés okán. Olyannyira, hogy az emberi tevékenység miatt a légkörbe juttatott metán majdnem 40 százalékáért a mezőgazdaság, ezen belül is főleg az állattenyésztés okolható. Kisebb részben az állati trágya, nagyobb részben pedig maguk az állatok a felelősek. Hiszen a haszonállatok, mint például a tehén rengeteget eszik és rágás közben sok metánt böfög fel, ami aztán az atmoszférába kerül.
Teljes riport:
