2021. január 27.,
szerda, Angelika napja

Pardi Norbert: Ki kell várnom a sorom, hogy megkaphassam a vakcinát

Hír TV

2021. január 13., szerda 18:53

A Hír TV Magyarország élőben extra című műsorában Pardi Norbert, a Pennsylvaniai Egyetem biokémikus professzora ismertette az mRNS technológia működési mechanizmusát, és kitért arra is, hogy mindez a jövőben miként mozdíthatja majd elő a rákos megbetegedések kezelését is.

Mit jelent az mRNS technológia, kell-e félni a koronavírus elleni oltástól, és mi köze van mindennek a rákkutatáshoz? Erről beszélgetett többek között Velkovics Vilmos műsorvezető a vakcina kifejlesztésében is fontos szerepet vállaló Pardi Norberttel, a Pennsylvania-i Egyetem biokémikus professzorával.

A rák gyógyítása mellett más betegségek kezelésében is kulcsfontosságú lesz a jövőben, hogy a miként lehet az mRNS-t, a messenger RNS-t hasznosítani. Pardi Norbert professzornak is kulcsszerepe volt Karikó Katalin mellett abban, hogy sikerült ezt az mRNS-t a vakcinába „belecsempészni”

– vezette fel a témát Velkovics Vilmos műsorvezető, majd arra kérte a kutatót, hogy magyarázza el, hogy miként is fejti ki ez a technológia a hatását.

Pardi Norbert erre elmondta, hogy ennek a technológiának az elterjedésének korábban két fő akadálya volt: az egyik, hogy a sejtekbe bejutó RNS-t a szervezet idegen anyagként érzékeli, egy nagyon heves immunreakciót vált ki ellene. Az ilyen RNS-t pedig nem lehet terápiás célra alkalmazni, mivel heves gyulladást vált ki. A másik gond pedig az volt, hogy el kellett azt érni, hogy a szervezetben fellelhető úgynevezett erenázok ezt az RNS-t ne bontsák le azonnal, hanem legalább pár napig ki tudja fejteni a hatását, terápiás elem legyen – hangsúlyozta a kutató.

A műsorvezető ezt követően arra volt kíváncsi, hogy mit csinál a szervezetünkkel az oltás. Beépül—e a DNS-ünkbe, hiszen sokan ettől tartanak

– hangzott el a kérdés.

Erre a kutató azt válaszolta, hogy ez egy tévhit, nem történik semmi ilyesmi.

Miután az RNS a szervezetünkbe kerül, terápiás fehérjéket képez, ez a koronavírus elleni vakcina esetében a tüskefehérje, elindul egy immunválasz, az RNS pedig lebomlik, „miután elvégezte a dolgát”

– mutatott rá Pardi Norbert.

A biokémikus a mutációkra is kitért. A brit mutációról megjegyezte, hogy az bár gyorsabban terjed, nem rezisztensebb a neutralizáló ellenanyagokkal szemben, így nem fog komolyabb problémát okozni. Majd kiemelte, hogy

mindazok az állítások, amelyeket az oltást ellenzők hangsúlyoznak nélkülöznek minden tényszerűséget.

Azonban arra még nem tudnak a kutatók sem pontos választ adni, hogy a vakcina mennyi ideig nyújt védettséget, mivel a kutatások harmadik fázisa csak az év második felében kezdődött. De a legutóbbi becslések szerint ez 3-4 hónap lehet – húzta alá.

A beszélgetésből kiderült, hogy az egyetemen is kidolgoztak egy oltási rendet, így ott is először az egészségügyis munkatársak kapják meg a vakcinát. Így a kutatónak ki kell várnia a sorát, hogy megkaphassa a koronavírus elleni oltóanyagot.

Teljes beszélgetés:

Hír TV