Az utóbbi 5-6 évben jelentősen fókuszálnak a vírusokra és az azokkal kapcsolatos kutatásokra, ami részben hozzájárult ehhez az eredményhez – mondta Dr. Kellermayer Miklós. Ezzel foglalkozó műszerközpontot hoztak létre, ami meghozta eredményét.
Így derült ki többek között az is, hogy átlagosan 61 darab kapaszkodó koronaszerű nyúlványa, úgynevezett tüskefehérje van egy ilyen vírusgömböcske felületén.
A vírus átmérője átlagosan 90-100 nanométer. 100 nanométer egy hajszálnak nagyjából az ezred része. Tehát ezer darab vírusgömböcskét tudnánk egymás mellé tenni, hogy átérjen egy hajszál átmérőjén.
Ennél jóval kisebbek a tüskefehérjék, amik nagyjából 15-20 nanométeresek.
A tű hegyének átmérője, amellyel ezeket a kis vírusgömböcskéket és azok tüskefehérjéit vizsgálták, kb. 8-10 nanométer.
„Kémiailag nem kezelt és nem fagyasztott állapotban lévő víruson történtek a mérések. Ez valóban úgy tűnik, hogy első a világon. Amit látunk az több szintű. Az egyik az, hogy ezek a tüskefehérjék ezek nagyon bámulatosan mozognak a vírusnak a felületén. Ennek valószínűleg szerepe lehet abban a folyamatban, hogy hogyan ismeri fel a megtámadott sejtnek a felületén a kötőhelyeket ez a vírus. Ez az egyik. A másik az, hogy megnyomogattuk a vírust és valóban, gumilabda szerűen, faltól falig be tudtuk nyomni ezt, akár százszor elismételtük egymás után és mindig visszaállt ez a gömb alakja a vírusnak.”
- jegyezte meg Dr. Kellermayer Miklós.
A vírus elleni védekezési módszerek hatékonyságáról, valamint a vírussal kapcsolatos kutatásokról, azok eredményeiről és céljairól tekintsék meg teljes műsorunk:
Kapcsolódó anyagok:
Müller Cecília: Már nem gócosan van jelen a járvány, hanem szinte mindenütt
Hír TV
