Három évvel azután, hogy az angolok szűk többsége úgy döntött, hogy Nagy Britannia lépjen ki az Európai Unióból, most szombaton százezrek tüntettek Londonban egy újabb népszavazást követelve. A demonstrációval párhuzamosan a brit parlament is ülésezett, amely elutasította Boris Johnson kilépésről szóló tervét. A képviselők nem fogadták el ugyanis a Brexit feltételrendszeréről kötött megállapodást, és nem járultak hozzá a megállapodás nélküli kilépéshez sem. A miniszterelnök ezért formálisan kezdeményezte az Európai Tanácsnak küldött levelében a brit EU-tagság megszűnésének halasztását, egy másik levélben ugyanakkor közölte a testülettel, hogy károsnak tartaná a kérés teljesítését.
A Brexit folyamatról Berzi Gergely külpolitikai szakértő a következőket mondta:
„A lényeget tekintve nem változott érdemben a helyzet, a közvéleménykutatások azt mutatják, ha sor kerülne egy második Brexit népszavazásra, nem változna annak a végkimenetele. Tehát az emberek szeretnék a Brexitet, különösen azt szeretnék, hogy ez minél hamarabb megoldódjon. Ennek a módjáról, hogy miként oldódjon meg, miként történjen az elválás, ebben egy nagyon komoly technikai káosz van. Ez a káosz ez úgy tűnik, hogy fokozódik. Minden alkalommal mintha egyet előre lépnének a megoldás felé a felek, kettőt-hármat hátra lépnek.”
A szakértő arról is beszélt, milyen hatással lehet ez a folyamat az Európai Unióra nézve.
„Mindaddig, amíg van esély rá, hogy Boris Johnson vezetésével mégiscsak megoldódjon a technikai probléma még ezen a héten, addig nyilván nem lehet szó halasztásról. (….) Ezt a feloldhatatlan ellentétet valószínűleg előrehozott választásokkal lehet megoldani. Szerintem érdemes látni, hogy itt nagyon sokan büntetni akarják Nagy-Britanniát. Mégiscsak a brit nép azt fejezte ki, hogy a saját szuverenitását olyan magasra értékeli, hogy nem hajlandó belemenni az arról való lemondásra. Nem hajlandó egy olyan úton követni a többi európai országot, ami a szuverenitás nagyobb feladásával és nagyobb föderalizációval jár.”
Hír TV
