Több mint 132 millió ember szorul világszerte segélyre, és ebből 70,8 millió ember hagyta el a lakhelyét – mindez az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatalának legfrissebb adataiból derült ki. Mindez azt jelenti egyben, hogy továbbra is több tízmillió olyan ember él a különféle harmadik világbeli országokban, akik bármikor készen állnak arra, hogy elinduljanak a fejlett országokba.
Az egyik legsúlyosabb helyzet Afganisztánban van jelenleg. Ott hatmillió embernek lenne szüksége azonnali segítségre, azonban a tálibok nem teszik lehetővé a különféle segélyszervezetek munkáját az országban. A közép-ázsiai országból tehát a következő hónapokban minden bizonnyal minél többen megpróbálnak majd útra kelni. Szintén nagyon súlyos a helyzet Jemenben, Északkelet-Nigériában, Dél-Szudánban, Mianmarban és Szíriában is. Ezekről a területekről is milliók készülnek útnak indulni.
Egyre nagyobb a nyomás Európán
Fontos megemlíteni, hogy az érintett régiókból először a szomszédos országokba próbálnak majd eljutni a migránsok, majd pedig azt követően vehetik az irányt Európába. Egyébként az Európára nehezedő migrációs nyomást egyre több adat is alátámasztja. Így például a német szövetségi kormány aggodalommal figyeli, hogy ismét egyre több csónak érkezik migránsokkal a török partokról Görögországba.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint augusztusban 8103 migráns érkezett a görög égei-tengeri szigetekre. Jelenleg összesen mintegy 24 ezer illegális bevándorló tartózkodik a szigetek túlzsúfolt befogadóközpontjaiban. Ezek tehermentesítésére a görög kormány a napokban migránsok ezreit telepítette át a szárazföldre, főleg olyanokat, akiknek vannak esélyeik arra, hogy a menedékkérelmüket elfogadják. A lépés része az athéni kormány által augusztus 31-én meghirdetett intézkedéscsomagnak, amelynek célja az egyre duzzadó migránsáradat kezelése.
Délnyugati szomszédunkban is egyre több a migráns
A migrációs nyomás azonban nemcsak Görögországban erősödik, hanem Szlovéniában is. Csak augusztusban 2341 illegális határátlépőt fogtak el a hatóságok, ami a 2015-ös migránsválság óta a legmagasabb szám. Szlovéniában idén 9801 migránst tartóztattak fel a hatóságok, ezen belül csak augusztusban 2351 hatásértőt fogtak el, ami havi szinten a legmagasabb szám a 2015-ös és 2016-os migránsválság óta; közölte kedden a szlovén belügyminisztérium.
A legtöbb migráns Pakisztánból érkezett, 2344-en, őket követték az afganisztániak, marokkóiak, bangladesiek, irániak, szíriaiak, törökök és más közel-keleti országokból, továbbá Afrikából érkezők. A legtöbb illegális bevándorlót Koper, Ljubljana és a kelet-szlovéniai Novo Mesto környékén tartóztatták fel. Tavaly, az év első nyolc hónapjában a szlovén hatóságok 5899 migránst fogtak el, míg idén, az év azonos időszakában 9801 menedékkérő próbált illegálisan belépni szlovén területre.
Megnyíltak a kikötők
Időközben az új olasz baloldali kormány megnyitotta a kikötőit az illegális bevándorlók előtt. A Giuseppe Conte vezette kabinet mindent megtesz annak érdekében, hogy a Matteo Salvini belügyminisztersége alatt hozott bevándorlásellenes lépéseket eltöröljék. Ezzel párhuzamosan pedig Róma arra készül, hogy a beengedett migránsokat ráerőltessék az uniós tagállamokra, köztük Magyarországra is.
Orbán Viktor: Segítünk hazaszállítani a migránsokat
Az utóbbival kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta Rómában, Magyarország ott segít, ahol tud, segítünk, és abban is, hogy az Olaszországban lévő migránsokat hazavigyék. A miniszterelnök azt is mondta, hogy abban viszont nem tud segíteni Magyarország, hogy bárhonnan a területére migránsokat hozzanak be. Orbán Viktor azt mondta a kvótával kapcsolatban, hogy a baloldali politikusok be akarják hozni a migránsokat, hogy újra napirenden van az elosztási kvóta kérdése.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig azt mondta, hogy Európában ismét egy olyan időszak következik, amikor növelni akarják a nyomást a bevándorlásellenes kormányokon, és újra megpróbálják az európai országok torkán lenyomni a kötelező kvótát.
A tárcavezető rámutatott, semmilyen jogi alapja nincs annak, hogy Magyarországra vagy bármely más uniós tagországra megpróbáljanak rákényszeríteni egy újfajta betelepítési kvótát.
Ugyanakkor szerinte ez a kvóta híveit korábban sem akadályozta abban, hogy komoly politikai nyomást helyezzenek a kötelező betelepítési rendszert elutasító országokra.
