Az Európai Unió Tanácsa 2015-ben hozott döntést arról, hogy Magyarországnak 1264 menedékkérőt kell átvennie, ezt a határozatot jogtalan döntés miatt az Európai Bíróságon Magyarország és Szlovákia megtámadta, de 2017 szeptemberében a bíróság azt a keresetet elutasította. Ezután a bizottság 2018 januárban beperelte Magyarországot, mert nem hajtotta végre a belügyminiszteri tanács döntését.
Az uniós bíróság ítéletében aláhúzta: a három érintett tagállam, azzal a céllal, hogy kivonja magát az áthelyezési mechanizmus végrehajtása alól, nem hivatkozhat sem a közrend fenntartásával, illetve a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos feladataira, sem az elosztási mechanizmus működésképtelenségére.
Az Európai Unió Bírósága csütörtökön kihirdetett ítéletében helyt adott az Európai Bizottság keresetének, amelyben az uniós bizottság szerint az érintett tagállamok megsértették az uniós jogból eredő kötelezettségeiket, mivel nem jelezték rendszeres időközönként, de legalább háromhavonta, hogy hány, nemzetközi védelmet kérelmező migránst tudnak rövid időn belül áthelyezni a területükre, és mivel nem tettek eleget áthelyezési kötelezettségeiknek.
A bíróság elutasította továbbá a tagállamok azon érveit is, amelyek szerint az Európai Bizottság keresetei elfogadhatatlanok lennének amiatt, hogy az áthelyezési határozatok alkalmazási időszakának 2017. szeptember 17-i és szeptember 26-i végét követően már nem tudják orvosolni az állítólagos kötelezettségszegéseket.
Az uniós tagállamok azért vezették be a migránsok ideiglenes kötelező elosztási programját, hogy enyhítsenek a kialakult helyzeten Görögországban és Olaszországban, ahol akkor papíron az ott belépő menedékkérők százezreinek kérelme torlódott fel a migrációs hullám tetőzése idején. Csehország, Lengyelország és Magyarország azonban elutasította, hogy csatlakozzon a rendszerhez, azzal érvelve, hogy a belbiztonsági ügyekre vonatkozó döntés kizárólag saját hatáskörükbe tartozik.
Babis: nincs jelentősége, hogy Csehország veszített a kvótaperben
Andrej Babis cseh kormányfő szerint nincs jelentősége annak, hogy Csehország kvótaügyben elveszítette a pert az Európai Unió luxemburgi székhelyű bíróságán. Úgy véli, a fontos az, hogy Csehország semmiféle migránsokat nem fog befogadni, a kvóták pedig időközben megszűntek.
"A pert elveszítettük, de nem ez a fontos. Az a fontos, hogy nem kell semmit fizetnünk. A (Európai) Bizottság az eljárásért kér valamit. A lényeges az, hogy semmiféle migránsokat nem fogadunk be és hogy a kvóták időközben megszűntek, ami főleg nekünk köszönhető" - jelentette ki Babis újságíróknak nyilatkozva.
Az Európai Unió Bírósága csütörtökön kihirdetett ítéletében helyt adott az Európai Bizottság keresetének, amelyet az uniós bizottság kezdeményezett azzal, hogy Csehország, Lengyelország és Magyarország megsértették az uniós jogból eredő kötelezettségeiket, mivel nem jelezték rendszeres időközönként, de legalább háromhavonta, hogy hány nemzetközi védelmet kérelmező migránst tudnak rövid időn belül áthelyezni a területükre, és nem tettek eleget áthelyezési kötelezettségeiknek.
Marian Jurecka, az ellenzéki kereszténydemokrata KDU-CSL párt elnöke szerint a luxemburgi bíróság döntése meghozatalakor nem vette figyelembe mindazt, amit Csehország a migránsválság megoldása érdekében tett.
"Senki sem kényszeríthet minket arra, hogy bizonyos kvóták alapján kötelezően migránsokat fogadjunk be" - jelentette ki Jurecka újságíróknak.
"Mi mint Csehország akkoriban a saját döntésünk alapján menekülteket fogadtunk be a kvótarendszeren kívül, hatékonyan segítettük az Iszlám Állam elleni harcot, és jelentősen segítettünk a menekülttáborokban is" - mondta.
"Csehország tehát egyértelműen igyekezett szolidáris lenni, segíteni megoldani a kialakult helyzetet és nem veszélyeztetni az ország biztonságát" - hangsúlyozta a cseh ellenzéki politikus.
Kapcsolódó cikkek:
Varga Judit: Magyarország továbbra sem kér a migránskvótából
MTI
