Az elmúlt időszakban fokozódtak az aggodalmak, hogy Peking megkísérelheti erőszakkal elfoglalni Tajvant. Kína saját területeként tekint a szigetre, annak ellenére, hogy a kínai kommunisták polgárháborús győzelme, 1949 óta Tajvannak önálló kormánya van.
Caj hozzátette: egyik fél sem változtathatja meg egyoldalúan a jelenlegi helyzetet nem békés eszközökkel.
Aláhúzta: bár Tajvan kockázatokkal van körülvéve, nem célja ezek fokozása, sőt, a sziget vezetése együttműködik a demokratikus országokkal és közösségekkel a kockázatok mérséklése érdekében.
Tajvan kérdése és Kína terjeszkedő befolyása a világ hét legfejlettebb iparú országának (G7) hirosimai csúcstalálkozóján is napirenden van. Kisida Fumio japán kormányfő pénteken elmondta: az országcsoport vezetői megegyeztek, hogy békés eszközökkel keresik a tajvani kérdés megoldását.
Caj elmondta: tajvani tisztviselők tárgyalásokat folytatnak Joe Biden amerikai elnök kormányával egy 500 millió dollár értékű katonai segélyről. A támogatással kárpótolnák a szigetet a koronavírus-világjárvány miatt elmaradt fegyverszállítmányokért.
Tajvanon 2024 elején elnökválasztást tartanak, amelynek egyik központi témája a feszült viszony Pekinggel. A helyi ellenzék szerint a szavazás egyben választás a háború és a béke között.
Borítóképünkön Caj Ing-ven, Tajvan elnöke, fotó: Shutterstock
