Moszkva hét európai országgal, köztük Magyarországgal állapodott meg, az egyezményeket viszont az Európai Bizottság energiapiaci hivatalának igazgatója szerint újra kell tárgyalni. Az uniós testület képviselője szerint ugyanis az orosz gázmonopólium, a Gazprom nem birtokolhatja egy időben a termelőkapacitásokat és a tranzithálózatot, illetve nem élvezhet kizárólagos jogot a gázszállításokra. A Déli Áramlat – a tervek szerint – a Fekete-tenger alatt, Bulgárián, Szerbián és Magyarországon keresztül szállítja majd az orosz gázt Nyugat-Európába.
– Örülünk a Déli Áramlat vezetéknek, amely további gázt biztosít Európának, ahogy bármilyen más vezetékek építését üdvözöljük, amelynek ugyanez a célja. De azt is világossá kell tenni, hogy minden ilyen projektnek tiszteletben kell tartania az uniós jogszabályokat – mondta Marlene Holzner. – Megvizsgáltuk a kormányközi megállapodásokat, azok között az országok között, amelyek megállapodást Oroszországgal, és amelyeken keresztül áthalad majd a gáz. A megállapodások számos kulcsfontosságú pontban nem tükrözik az energiapolitikai alapelveket, s a dokumentumokból kiderül, hogy alapvetően a Gazprom működteti a vezetéket. A gázvezetékeknek ugyanakkor nyitva kell állnia más társaságok számára is. A szerződésekben pedig azt láttuk, hogy ez a vezeték az orosz gáz számára épül – tette hozzá az EB energiaügyi igazgatóság szóvivője.
