Természetesen az új amerikai elnök, Joe Biden beiktatásával és a legfrissebb fejleményekkel bővebben is foglalkozunk a ma este 22 órakor kezdődő különkiadásunkban, a késő esti Híradóban, itt a Hír TV-n.
A beiktatási ünnepséget 1937 óta mindig január 20-án tartják. A mostani ceremónia jelentősen különbözik a korábbiaktól, ugyanis a járványhelyzet és az esetleges tüntetések miatt az Egyesült Államok történetének eddigi legnagyobb mértékben biztosított elnöki beiktatására készülnek. A kiemelt óvintézkedéseket egyebek között az indokolja, hogy január 6-án Donald Trump leköszönő, republikánus párti elnök hívei megostromolták a Capitolium épületét, és a zavargásokban öt ember meghalt.
A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) szerint továbbra is fennáll a lehetősége annak, hogy erőszakos tüntetések lesznek Washingtonban és a többi szövetségi állam fővárosaiban. A biztonsági intézkedések nagyságát mutatja, hogy a Nemzeti Gárda 25 ezer felfegyverzett katonája ügyel a rendre.
Bár a szervezők még nem határozták meg pontosan, hogy Joe Bident és Kamala Harris megválasztott demokrata párti alelnököt mikor iktatják be, az ünnepség várhatóan helyi idő szerint délelőtt fél 12-kor kezdődik a Capitolium nyugati oldalán.
Az alkotmány értelmében az elnököt és az alelnököt is a szövetségi legfelső bíróság főbírája esketi fel négy évre, azonban a mostani esemény ebben a tekintetben is eltér a hagyományostól. Kamala Harris ugyanis Sonia Sotomayort, a legfelső bíróság első latino származású bíróját kérte fel az esketésre. Joe Biden körülbelül 12 órakor tesz esküt, amelyet John Roberts főbíró vezet majd.
Miután letették hivatali esküjüket, Joe Biden elmondja majd beiktatási beszédét, amelyben a beiktatási stáb közleménye szerint az elnök kifejti elképzeléseit arról, "hogyan győzze le a járványt, hogyan építse vissza, egyesítse és gyógyítsa meg a nemzetet".
Az új amerikai elnök 17 rendeletet hoz hivatalba lépése után
Kampányígéreteit teljesítendő tizenhét rendelet ír alá már a beiktatása napján, szerdán Washingtonban Joe Biden megválasztott amerikai elnök, egyebek mellett országának a párizsi klímaegyezményhez és az Egészségügyi Világszervezetbe (WHO) való visszatéréséről, valamint a bevándorlás kérdéséről - közölték szerdán a politikus tanácsadói.
Az Egyesült Államokban eddig 400 ezer halálos áldozattal járó koronavírus-járvány korlátozása érdekében az új elnök rendeletet ad ki a kötelező maszkviselésről a szövetségi intézményekben, és a szövetségi alkalmazottak számára. Antony Fauci legfőbb amerikai járványügyi szakértő már csütörtökön felszólal az Egyesült Államok nevében a WHO végrehajtó tanácsában - közölte szerdai sajtótájékoztatóján új kormányzat Covid-19-járvánnyal kapcsolatos erősfeszítéseinek összehangolásáért felelős Jeff Zients.
A bevételi forrásukat elvesztők számára az elnök rendeletben hosszabbítja meg a kilakoltatásra és a szövetségi forrásból fizetett diákhitelek törlesztésére elrendelt moratóriumot.
A demokrata párti politikus, aki elnöksége egyik fő kérdésévé tette az általános felmelegedés elleni harcot, már szerdán levelet küld az ENSZ-be, hogy az Egyesült Államok egy hónapon belül ismét csatlakozhasson a párizsi klímaegyezményhez - jelentette be Gina McCarthy, az új elnöki csapat éghajlati kérdésekben illetékes vezetője.
Az új elnök visszavonja az előző kormányzat klímaváltozással kapcsolatos deregulációs intézkedését is, így a Donald Trump távozó elnök által az Egyesült Államok és Kanada között építendő Keystone XL kőolajvezeték építésének vitatott tervére kiadott engedélyt, és moratóriumot rendel el az Alaszkai Természetvédelmi Rezervátum területén a Trump-kormányzat által nemrég engedélyezett kőolaj- és földgázkitermelési fejlesztésekre.
Biden ígéretet tett arra, hogy elindítja az Egyesült Államot azon az úton, amelyen 2050-ig elérhetik az általános felmelegedését felelős üvegházhatású gázok kibocsátásának zéró szintjét. A harc nem lesz egyszerű, tekintettel az egyesült államokbeli politikai megosztottságra, a fosszilis üzemanyagokat kitermelő cégekre és az amerikai politika miatt aggódó nemzetközi partnerekre - jegyezte meg a Reuters hírügynökség.
Donald Trump tavaly léptette ki országát a 2015-ben Párizsban aláírt nemzetközi klímaegyezményből, azzal érvelve, hogy az túl sokba kerül az amerikai gazdaságnak és kevés kézzelfogható előnye lesz.
A bevándorlási politika terén Biden szintén Donald Trumppal ellentétes utat követ, aki elnöksége egyik prioritásává tette az illegális bevándorlás elleni harcot.
Biden visszavonja az elődje által meghozott vitatott bevándorlási rendeletet, amely megtiltotta a belépést az Egyesült Államokba a muzulmán többségű országok állampolgárai számára. Ez az intézkedés "idegengyűlöletben és vallási ellenségeskedésben gyökerezik" - mondta Jake Sullivan, a Fehér Ház leendő nemzetbiztonsági tanácsadója.
A demokrata párti elnök "ünnepélyesen kihirdeti" a Mexikóval közös határon épülő, a védelmi minisztérium költségvetéséből finanszírozott fal munkálatainak felfüggesztését is.
Ezzel párhuzamosan Joe Biden bevándorlási törvénytervezetet nyújt be a kongresszusba, amely több mint 700 ezer, még gyermekként illegálisan az Egyesült Államokba érkezett fiatal és más rendezetlen helyzetben lévő bevándorló számára kínálja fel a bizonyos időkorlátok és feltételek melletti honosítás lehetőségét.
A reformtervezet előirányozza egyebek mellett pótlólagos források - négy év alatt 4 milliárd dollár - biztosítását a határőrizet megerősítéséhez Salvador, Guatemala és Honduras határán, illetve a három ország számára nyújtandó segélyprogramhoz, ezekből az országból érkezik ugyanis a legtöbb bevándorló és menekült.
Az új elnök fellép a faji egyenlőtlenségek elleni is: rendeletet ír alá, amelyben arra utasítja a szövetségi hivatalokat, vizsgálják felül a programjaikban és politikájukban meglévő egyenlőtlenségeket - közölte Susan Rice, a Belpolitikai Tanács leendő igazgatója.
A tanácsadók szerint a szerdai intézkedéseket további rendeletek és kihirdetések követik a következő napokban.
Biden hivatalba lépésével a kapcsolatok szorosabbá válására számít az EU és a NATO
Az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatok szorosabbá tételén kíván dolgozni a NATO és az Európai Unió a megválasztott amerikai elnökkel, Joe Bidennel - emelte ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedd esti Twitter-üzenetében, amelyet azt követően tett közzé, hogy Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével munkavacsorán megvitatta a transzatlanti kapcsolatok jövőjével kapcsolatos elképzeléseiket.
Stoltenberg fogalmazása szerint a NATO és az EU örül annak, hogy együtt dolgozhat Bidennel ezekben az időkben, amikor olyan nemzetközi kihívásokkal kerültek szembe, amelyeket egyik fél sem tud egyedül megoldani.
A főtitkár bejelentette, hogy egy később bejelentendő időpontban NATO-csúcstalálkozót tartanak, és erre meghívta Bident.
Charles Michel pedig javaslatot tett arra, hogy rendezzenek csúcstalálkozót az uniós vezetők és az amerikai elnök között is.
A keddi brüsszeli találkozón jelen volt Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is.
Beiktatása előestéjén Biden és Harris megemlékezett a 400 ezer amerikai Covid-halottról
Joe Biden megválasztott elnök vezetésével kedden nemzeti szertartáson emlékeztek meg arról a több mint 400 ezer amerikairól, aki a koronavírus okozta Covid-19 betegségben halt meg a járvány 11 hónappal ezelőtti egyesült államokbeli kezdete óta.
A napnyugtakor tartott megemlékezésre alig néhány órával azelőtt került sor, hogy Donald Trump republikánus elnöknek el kell hagynia a Fehér Házat, és át kell adnia a járvány miatt válságban lévő ország vezetését. Biden és Kamala Harris megválasztott alelnök a washingtoni Lincoln-emlékmű tükörmedencéjénél mondott beszédet, amely a szövetségi kormányzat első hivatalos főhajtása az egyesült államokbeli járvány döbbenetesen sok halálos áldozata előtt.
"Emlékeznünk kell. Néha nehéz az emlékezés, de így gyógyíthatjuk be a sebeket, és fontos, hogy ezt nemzetként is megtegyük" - mondta röviden Biden, útjára indítva azt a tiszteletadás-láncolatot, amelynek keretében az ország számos városában tartanak megemlékezéseket.
Ahogy leszállt az este az amerikai főváros felett, 400 lámpát gyújtottak meg az elhunytak emlékére a Lincoln-emlékmű tükörmedencéje körül, miközben Yolanda Adams gospel-énekes elénekelte a "Hallelujah" című dalt.
Biden és Harris szavai után a helyszíntől néhány kilométerre négyszázszor kongatták meg a Washingtoni Nemzeti Katedrális harangjait. Az országos megemlékezésekben számos nagyváros jelképes épületét világítják majd ki, köztük a New York-i Empire State Buildinget és a seattle-i Space Needle-t.
A Covid-járvány eddigi egyesült államokbeli fertőzöttjeinek száma kedden meghaladta a 24 milliót, miközben már több mint 400 ezer amerikai életét követelte a SARS-CoV-2 vírus okozta betegség. Az elmúlt héten naponta átlagosan 3200-an estek áldozatul a járványnak. Csak a november 3-i elnökválasztás óta, amelyen alulmaradt a járvány veszélyességét sokáig tagadó Donald Trump elnök, több mint két és félszeresére emelkedett a fertőzések száma, és 170 ezer beteg vesztette életét.
Joe Biden elnökségének első napjaira átfogó járványellenes intézkedések bevezetését tervezi, valamint száz szövetségi oltóközpont létrehozását, hogy a beiktatását követő első száz napban 100 millió adag koronavírus elleni védőoltást lehessen beadni. Járványügyi szakemberek ugyanakkor figyelmeztetnek arra, hogy az új demokrata adminisztráció bármilyen lendülettel is veti bele magát a járvány elleni küzdelembe, a Covid-19 még további százezrek halálát okozhatja az Egyesült Államokban.
Migrációkutató Intézet: Biden 11 millió illegális bevándorlónak adhat állampolgárságot
A Migrációkutató Intézet elemzése szerint Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok új, demokrata párti elnöke 11 millió illegális bevándorlónak adhat állampolgárságot országában.
Az intézet az MTI-hez eljuttatott gyorselemzésében azt írta: a szerdán hivatalba lépő elnök már beiktatása napján több rendeletet tervez aláírni, sőt, a hivatalban töltött első száz nap alatt egy nagyszabású bevándorlási tervet fog benyújtani a kongresszusnak, amelyben az elnökválasztási kampány során tett ígéreteit kívánja jogszabályokba önteni.
Kiemelték: Joe Biden komoly ígéreteket fogalmazott meg a bevándorlási politika kapcsán is. Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra is, hogy "a botrányokba és tüntetésekbe fulladó hivatalátadás", illetve az elhúzódó súlyos koronavírus-járvány miatt Joe Biden valószínűleg csak megkésve kezdheti el programjának végrehajtását.
"Az új amerikai elnök migrációs szemléletmódja illeszkedik a korábbról ismert demokrata párti nézőponthoz" - fogalmaztak. Joe Biden egyrészt folytatná a Barack Obama hivatali idejében megkezdett gyakorlatokat, másrészt elismeri, hogy tanulnia kell az akkor elkövetett hibákból; a bevándorlást nem kezelheti pusztán humanitárius kérdésként - tették hozzá
Joe Biden többször kijelentette, hogy prioritásként kezeli az elődje, Donald Trump által hozott bevándorlásügyi intézkedések felülvizsgálatát és a "drákói szigor" megszüntetését. Az elnök bevándorláspolitikájára az eddigi tervek alapján a kettősség lesz jellemző: egyrészt állampolgárságot adna a már az országban tartózkodó közel 11 millió - papírokkal nem rendelkező - bevándorlónak, ugyanakkor a migrációt kiváltó okokat a kibocsátó országokban kívánja megoldani - írta az intézet.
Hangsúlyozták: ha valóban honosítja az Egyesült Államok területén jogszerűtlenül tartózkodó 11 millió embert, akkor egy "új rekordot" állít fel. Ugyanis így ez a jogszabály lesz az, amely az amerikai történelem során a legtöbb illegális státuszú embernek állampolgárságot ad.
Ennek kapcsán felhívták a figyelmet, az állampolgárság tömeges megadása "pull factorként" működhet, hiszen ha az útnak indulást fontolgatók - vagy akár már úton lévők - azt látják, hogy legalizálják az illegális bevándorlókat, akkor joggal számíthatnak arra, hogy az új rendszer számukra is megadja majd ezt a lehetőséget.
A Biden-adminisztráció a jobb és hatékonyabb határvédelmi technológiákba való befektetés, a határátlépő pontok infrastruktúrájának fejlesztése, a kormányzati szervezetek közötti együttműködés javítása, valamint a szomszédos országokkal való partnerségi viszony kiépítése útján akarja megreformálni a bevándorlási politikát. Elkötelezettek továbbá a tisztességes és humanitárius elveken alapuló bevándorlási rendszer, valamint a bevándorlókat kibocsátó országok támogatása mellett - írták.
Joe Biden várhatóan össze fogja hívni a regionális partnereket (Salvador, Guatemala, Honduras, Mexikó, Kanada), hogy közös megoldást találjanak a regionális szintű problémákra - vélekedett a Migrációkutató Intézet, amely szerint kérdéses, hogy az érintett kibocsátó és tranzitországok mennyire képesek és hajlandóak mérsékelni a kivándorlást és a kivándorlási hajlandóságot. Ezen belül kérdés, hogy az elmúlt években népszerű "migránskaravánok" elindulásának megakadályozásában sikerül-e szövetségesre lelnie a nemzetközi partnerekben.
A Migrációkutató Intézet elemzésében megjegyezte: az is kérdéses, hogy Joe Biden reformtörekvéseinek mennyire van meg a politikai támogatottsága, adminisztratív háttere.
MTI, Hír TV
Kapcsolódó anyagok:
Az Iszlám Állammal szimpatizáló amerikai katonát vettek őrizetbe
Von der Leyen: Európának ismét barátja van a Fehér Házban
Charles Michel: Új szövetségre van szükség Európa és az Egyesült Államok között
Róháni: Trump kormánya csak elnyomást és zsarnokságot hozott a világnak
Elnökségének vívmányait dicsérte búcsúbeszédében Donald Trump
Biden mindent meg akar változtatni, amit Trump tett hivatali ideje alatt
