Az államtitkár kiemelte: Brüsszel nyomására azonban uniós szintre kell emelni a benzin jövedéki adóját és be kell vezetni a gyártói hulladékdíjat. Magyarország megőrzi Európa egyik legalacsonyabb társasági adóját és személyi jövedelemadóját, a családi adókedvezményt, a négygyermekesek, a 30 év alatti anyák és a 25 éven aluliak adómentességét, emellett továbbra is garantálja az alapvető élelmiszerek kedvezményes áfakulcsát - sorolta Tállai András.
Hozzátette: a családpolitikai kiadások és a családi adókedvezmények együttes összege 2024-ben meghaladja a 3300 milliárd forintot. Hangsúlyozta: a háború és a szankciós energiaválság nehéz gazdasági körülményeket okozott Európában, ami hazánkban is érezteti a hatását. Ennek ellenére a kormány egyes területeken további adókönnyítést és adócsökkentést is tervez a jövő évre.
Az államtitkár emlékeztetett arra: Brüsszel úgy döntött, hogy a benzin és a gázolaj jövedéki adóját Magyarországnak meg kell emelnie. A zöld, környezetvédelmi szempontokra hivatkozva drágává teszik az üzemanyagot, hogy az emberek kevesebbet fogyasszanak. A kormány még tavaly decemberben derogációs kérelmet nyújtott be az Európai Bizottságnak, amelyben 2023 végéig kért felmentést az Európai Uniótól az adóminimumok teljesítése, vagyis azon kötelezettség alól, hogy emelje az üzemanyagok jövedéki adóját. Ezt meg is kapta Magyarország az idei évre. Ám jövőre teljesíteni kell az uniós előírást - mutatott rá.
Tállai András kiemelte: Magyarország évek óta kockáztatta a kötelezettségszegési eljárást azzal, hogy az uniós szintnél alacsonyabban határozta meg a benzin jövedékiadó-szintjét. Úgy fogalmazott: "Brüsszel évek óta kéri, hogy Magyarország emelje meg az uniós mértéknél alacsonyabb jövedéki adó szintjét. Ezért Brüsszel nyomására ezt jövőre az uniós minimumszinthez igazítjuk." Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy - a sajtóban korábban tévesen megjelentekkel ellentétben - a jövedéki adó uniós minimumszintre emelése semmiféle emelést nem tartalmaz sem a dohánytermékek, sem az alkoholos termékek esetében. Mindössze a veszélyhelyzeti rendeleti szintről törvényi szintre került - változatlan feltételek mellett - ezen termékkör szabályozása.
Tállai András elmondta azt is, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer magyarországi bevezetése is Brüsszel nyomására vált szükségessé. Brüsszel előírására a csomagolóanyagok és az üvegek nyilvántartását fel kell állítani, nyomon kell követni az útjukat, ami különféle költségekkel jár, így a hulladékfeldolgozás ára is meg fog nőni. Úgy fogalmazott, az új rendszerben a gyártóknak a "szennyező fizet" elve alapján emelt díjat kell fizetniük a termékeik hulladékkezelésével kapcsolatos költségek megtérítésére. Az intézkedés arra ösztönzi a gyártókat, hogy kevesebb hulladékot képezzenek, több legyen az újrahasznosított termék és csomagolóanyag, illetve környezetbarát anyagokat használjanak. Ez a brüsszeli előírás ugyan környezetvédelmi szempontból érthető cél, de a mostani háborús időkben, amikor gazdasági nehézségek vannak, még tovább terhelik a vállalatokat.
Tállai András végezetül hozzátette: az adótörvények megfelelő alapot adnak a jövő évi költségvetéshez, amellyel megvédhetők a családok, a nyugdíjak, a munkahelyek és a rezsicsökkentés, továbbá megőrizhető Magyarország biztonsága.
MTI
