A sok állatot tartó nagygazdaságok akár jól is járhatnak a területalapú agrártámogatások átcsoportosításával – állítja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Az egyik érintett cég vezetője nem ért egyet a források átcsoportosításának indoklásával, szerinte a kisebb gazdaságoknak eddig is megvolt a lehetőségük arra, hogy az állattenyésztésre pénzt nyerjenek.
Július második felében jelentette be a földművelésügyi miniszter és a vidékfejlesztést felügyelő kancelláriaminiszter a nagybirtokok uniós támogatásának megnyirbálását. A nagygazdaságokat évi 20 milliárd forinttal rövidíti meg a kormány, az elvett pénz a vidékfejlesztési kasszába kerül. A tervek szerint munkaerő-igényes ágazatokra, állattenyésztésre, feldolgozóiparra, öntözésre költik majd.
Az elvonások ötszáz nagygazdaságot érintenek. A hódmezővásárhelyi Hód-Mezőgazda Zrt. több mint hatezer hektárt művel. A társaság 1600 tejmarhát és közel 2000 kocát tart. A vezérigazgató nem ért egyet a támogatás átcsoportosításának indoklásával. Azzal érvel, hogy a kisebb gazdaságoknak eddig is megvolt a lehetőségük arra, hogy az állattenyésztésre pénzt nyerjenek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint az elvonás vesztesei azok a nagybirtokok lesznek, amelyek kizárólag növénytermesztéssel foglalkoznak. Azok a nagygazdaságok, amelyek sok állatot tartanak, jól járhatnak az átcsoportosítással – tette hozzá. „Azt sem szabad elfelejteni, hogy a kormányzat nagyságrendileg évi 30 milliárd forintot tesz bele a nemzeti forrásból nagyrészt az állattenyésztésbe és más munka intenzív ágazatokba. Ez sokkal inkább ágazati szempontok alapján tesz különbséget, semmint méret alapján, hisz a számításaink szerint egy olyan nagygazdaság – legyen az akár tízezer hektáros, – amelyik a két hektár per nagyállat egységet tartja, az ebben a rendszerben nagyságrendileg 100 millió forint pluszforráshoz jut” – szögezte le Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.
Az elvonásokkal sújtott nagygazdaságok nevelik a hazai állatállomány közel 40 százalékát.
