A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara konferenciáján a reklámadó volt a téma. Az Országos Lapkiadók Egyesületének jogásza szerint a törvény nem egyértelmű.„Ha én egy megfelelő adózó magatartást szeretnék elvárni az adóalanyoktól, akkor világos, egyértelmű és követhető szabályokat kell létrehoznom, ez az én álláspontom szerint nem az” - fogalmazott Szilágyi Zsuzsanna.
Hasonló a Magyar Reklámszövetség álláspontja. „A törvénybe belekerültek olyan adóalanyok is, akiknek semmi, de semmi keresnivalójuk nincsen itt mint adóalanyok” – mondja Urbán Zsolt. Az érdekképviselet elnöke arra számít, hogy a cégek áthárítják majd a reklámadót a fogyasztókra, vevőkre.
Adózni a saját célú reklám után is kell. Ilyen reklámnak minősülhet az áruházláncok akciós újságja. Az egyik hipermarket, az Auchan képviselője nem állt kamera elé. Közleményükben azt írták, hogy adófizetési kötelezettségüknek eleget tesznek. Adózni csak annak a cégnek kell, amelynek az éves reklámbevétele meghaladja a nettó fél milliárd forintot.
A reklámadó szempontjából a fővárosi taxisoknak jól jött a szolgáltatás újraszabályozása, a rendelet ugyanis csökkentette a kocsik reklámfelületeit, ma már csak a lökhárító lehet hirdetés, így a reklámbevételeik is megcsappantak.
A törvényt L. Simon László terjesztette az Országgyűlés elé. „Az adóhatóságot javaslom, hogy őt kérdezzék meg, mert a törvény végrehajtása már nem az én feladatom, tehát a jogértelmezési kérdésekben az adóhatóság illetékes, de ha esetleg ez nem megy, akkor a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékes államtitkárságával is fel lehet venni a kapcsolatot, ezt tudom javasolni” – irányította tovább kérdéseinket a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.
A fesztiválszervező Sziget Kft. már fel is vette a kapcsolatot a Nemzetgazdasági Minisztériummal, kérve a reklámadóról szóló törvény értelmezését kérve. A cég arra kíváncsi, hogy kell-e fizetnie a szponzori támogatások után vagy sem. Az adóhatóság szerint a rendezvényszervező cégek adóalanyok, azaz fizetniük kell.
