Szinte egyöntetűen szavazta meg az Országgyűlés július elején az első devizahiteles mentőcsomagot. A törvény a 2004. május elseje után felvett kölcsönökre érvényes és semmisnek mondja ki az árfolyamrést. Helyette az MNB hivatalos középárfolyamát kell használni. A mentőcsomag betiltja az egyoldalú kamatemelést és lakásárverezéseket is. Az Európai Központi Bank a héten kiadott nyilatkozatában viszont kifogásolta, hogy a magyar hatóságok nem egyeztettek elégszer az EKB-val a törvény elfogadása során. Azt is kritizálták, hogy a devizahiteles-törvény visszaható hatálya nincs összhangban az európai uniós irányelvekkel és a jogszabály komoly terhet jelenthet a bankrendszernek.
Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára szerint a törvény semmilyen új jogot vagy kötelezettséget nem állapított meg sem a bankok, sem a kölcsönt felvevők szempontjából, és a visszamenőleges hatályra vonatkozólag sem tartják jogosnak a kritikát. „A kölcsönügyletek a kölcsön folyósításától a kölcsönszerződés megszűnéséig egy darab egységes jogügyletet, szerződést jelentenek” – érvelt Berke Barna.
A Civil Összefogás Fórum szóvivője szerint az EKB észrevételei miatt nem fognak csúszni a már megítélt visszafizetések a károsultaknak. Az Európai Központi Bank észrevételei inkább a következő mentőcsomaghoz adnak iránymutatást a kormánynak.
„Könnyen lehet, hogy azok a szakmai érvek, amelyek például a 2014-es EU-s irányelvre vonatkoznak, burkoltan arra próbálnak utalni, hogy nehogy a kormányzat megpróbáljon adott esetben az árfolyamkockázat tekintetében bármilyen pozitív lépést tenni a banki károsultaknak, mert már így is, az a teher, amit a bankok egyébként az extraprofit kárára elszenvedtek, az elviselhetetlen mértékű, legalábbis a bankok és a pénzintézetek vonatkozó állásfoglalásai szerint” – fejtette ki ifj. Lomnici Zoltán.
A Magyar Nemzeti Bank becslései szerint a devizahitelesek megmentése 900 milliárd forint körüli veszteséget jelent a magyar bankszektornak.
„Hogyha elveszik a magyar bankszektor tőkéjének az egyharmada, az súlyos pénzügyi következményekkel járhat. Például azzal, hogy visszaveti a magyarországi hitelezést. Hasonlót láthattunk ugyan a végtörlesztés esetében is, három évvel ezelőtt, viszont akkor a hatás, az »mindössze« 260 milliárd forint volt” – mondta el Palkó István, a Portfólió.hu vezető elemzője a Hír TV-nek.
A kormány következő törvényjavaslata a devizahitelesek megmentésére várhatóan őszre készülhet el.
