A projekt a takarmánynövény-termesztés és a minőségi sertéshús-előállítás hatékonyságának javítását célozta meg - írták.
A közlemény szerint Magyarországon a sertésállomány takarmányigénye 1,3 millió tonna körül alakul. Mivel az élősertés előállítási költségeinek mintegy 70 százalékát a takarmányozási költségek adják, így a takarmány hasznosulásának mértéke meghatározó tényező a hatékony termelés szempontjából.
A konzorcium erre a problémára megoldást keresve indított 2016-ban kutatás-fejlesztési programot. A kutatás során olyan fajtára és hibridre vonatkozó termőhelyspecifikus termesztéstechnológiai megoldásokat dolgoztak ki, amelyek megteremtik a lehetőséget a toxinmentes és a magas emészthető fehérjetartalommal rendelkező takarmány-alapanyagok előállítására - ismertették. A kutatási program eredményeként egy monitoring rendszert is kialakítottak, amely segíti a precíziós növénytermesztést - fűzték hozzá.
A közlemény kiemeli: a termesztéstechnológiai kísérletekkel párhuzamosan sikeresen zárult egy több mint 40 éves múlttal rendelkező, a szójanemesítéshez kapcsolódó fejlesztés is. A közelmúltban 2 új fajta került be a nemzeti fajtajegyzékbe, illetve 7 fajtajelöltet vizsgálnak állami teljesítménykísérletekben, ezek közül a projekthez kapcsolódóan 3 fajtajelölt szabadalmi oltalmát kérte a konzorcium.
A kialakított takarmányozási technológiákat intenzív körülmények között tartott, nagy teljesítményre predesztinált növendék- és hízósertéseknél vizsgálták. Meghatározták, hogy milyen takarmányozási technológiák mellett várhatóak a legkedvezőbb vágási teljesítmények, illetve mely technológiák alkalmazása szolgálja leginkább a legkiválóbb minőségű sertéshús előállítását - olvasható a közleményben.
MTI
