A növekedés feltételei a múlt év második fele óta adottak, az államháztartás tervezett hiánya idén is tartható – mondta a Költségvetési Tanács elnöke, Kovács Árpád. „0,7 százalékos a kormány növekedési elképzelése – ez megítélésünk szerint tartható. Én egyébként ismétlődően mindig azt mondom, hogy a gazdasági év Magyarország vonatkozásában valahol a 0 és a 2 százalék között bármilyen szám adott esetben elképzelhető.”
Egy másik tanácstag, az Állami Számvevőszék elnöke arra emlékeztetett, hogy a deficit 3 éve 3 százalék alatt van, és időközben az infláció is 3 százalék alá esett.
– Talán érdemes egy nagyon élénk közgazdasági vitát folytatni hazánkban arról, hogy ezt a kegyelmi állapotot mennyire tudja kihasználni a gazdaságpolitika, mennyiben tud a reálgazdaság erre gyorsan reagálni, úgymond alkalmazkodva: egy növekedés, egy bővülés irányába lépni. És mit kell ehhez az államnak tenni. Lehet, hogy semmit – mondta Domokos László.
A gazdaság élénkítését szolgálja a Magyar Nemzeti Bank júniusban indított hitelprogramja. Az alacsony kamatozású kölcsönnel a kis- és középvállalkozások kiválthatják a korábban felvett, drágább hitelt, vagy forintra cserélhetik devizaalapú hitelüket. A kedvezményes kölcsönt kereskedelmi bankok folyósítják, az egyik pénzintézetnél mind a 64 milliárd forintot lekötötték már.
– Ez az MNB-program egy kisebb lökést is adott, hiszen ez áttör egyfajta félelmet a hitelekkel kapcsolatban. Úgy éreztük a válság kapcsán, hogy a hitel egy olyan dologgá vált, ami nem igazán volt pozitív, és nem volt jó róla beszélni, fölvenni meg mégannyira sem – jelentette ki Kiss Zoltán, a Raiffeisen Bank vállalati és önkormányzati üzletágának vezetője.
Az üzletágvezető azt mondta, a hiteligénylők többsége a korábbi hitel kiváltására használta fel a kedvezményes kölcsönt, de akadt olyan cég is, amelyik gépet vett a pénzből.
