A kiemelt üdülőövezetek közül tavaly a Tisza-tónál emelkedtek legnagyobb, 30 százalék fölötti mértékben a négyzetméterárak, de jelentős, 20 százalék körüli volt a növekedés 2020-hoz viszonyítva a Mátra–Bükk üdülőövezetben is – igaz, utóbbi helyszínen kevesebb tranzakciót is bonyolítottak le. A Takarék Index, a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarék Jelzálogbank elemzése szerint
a Balatonnál átlagosan hozzávetőleg 570 ezer forintot kellett fizetni egy üdülő- vagy lakóingatlan négyzetméteréért 2021-ben.
A Tisza-tónál viszont még a kiugró drágulás ellenére is csupán a 140 ezer forintos négyzetméterár volt jellemző. Vagyis noha az árak kicsit közeledtek egymáshoz tavaly, de még így is
négyszeres a különbség a Balaton és a Tisza-tó árai között.
Balatoni árak, elit budai árak
A Takarék Index adatai szerint 2021-ben Zamárdi volt a legdrágább üdülőhely csaknem egymillió forintos átlagos négyzetméterárral, ezzel szemben Tiszafüreden a balatoni árak töredékének számító 200 ezer forintot kell fizetni egy lakóingatlan vagy üdülő négyzetméteréért.
Sok új lakás építése kezdődött meg, különösképpen a Balatonnál, ahol az árak sok esetben vetekszenek a fővárosi, azon belül is a budai elit kerületekben tapasztalható árakkal. Az adott projekt elhelyezkedése, a vízparti prémium jelentős hatással van az árazásra. A Balatonnál 2022 első negyedévében
Balatonakarattyán lehetett a legdrágábban új ingatlant vásárolni, itt a kétmillió forintot is átlépték a négyzetméterenként fizetendő összegek, de Balatonakalin, Alsóörsön és Balatonfenyvesen is meghaladták a másfél millió forintot.
Hasonló összeget kértek a nem Balaton-parti, de elhelyezkedése miatt különleges Zalacsányban is. A Velencei-tónál Gárdonyban 922 ezer, Velencén 806 ezer forint volt az új lakások fajlagos négyzetméterára, de itt alapvetően nem a parton helyezkednek el az új építésű ingatlanok.
A Tisza-tó mellett is meghaladja a 700 ezer forintot az aktuálisan kínált új építésű otthonok fajlagos ára.
Balatoni leköltözők
Az elmúlt években az otthoni munkavégzés terjedésének hatására sokan már nemcsak a másodlagos, hanem elsődleges otthonukat vásárolták meg a Balaton környékén. A Takarék Index elemzői által vizsgált időszakban, 2016 és 2020 között a beköltözők száma végig meghaladta az elköltözőkét, az egyenleg eleinte 0,4-0,5 százalék körül mozgott, majd 2019-től tovább élénkülve 0,7 százalékra emelkedett, 2020-ban pedig – vélhetően a Covid miatt is – ugrásszerűen nőtt, és meghaladta a 2,6 százalékot.
Az OTP Ingatlanpont korábbi elemzésében rámutatott, hogy míg 2020-ban a Balaton északi partján csaknem 20 százalékos, a déli parton pedig 30 százalék feletti áremelkedést regisztráltak, addig tavaly már lassult a növekedés üteme.
A balatoni települések árszínvonalát nézve beszédes, hogy 2021-ben a legdrágább járások listáján a budapesti kerületek, Budakeszi és Dunakeszi mellett ismét három balatoni járás szerepelt: a Balatonfüredi (738 ezer forintos négyzetméterárral), a Fonyódi (724 ezer forint) és a Siófoki (722 ezer forint).
Elérték a csúcsot a balatoni árak?
– A Balaton északi partján továbbra is kitart az áremelkedés és egyre több a túlárazott ingatlan a parttól távol eső területeken is. Igaz, hogy még mindig a kereslet dominál ezen a piacon, de az érdeklődők száma már a tavaszi időszakban is alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál, és azóta is csökkenő tendenciát tapasztalunk. Az új építésű projektek indulására pillanatnyilag leginkább a kivárás jellemző, amit a folyamatosan emelkedő építőanyagárak és hitelkamatok mellett az építésre alkalmas telkek számának drasztikus csökkenése is indokol – mutatott rá Tóth Tibor, az OTP Ingatlanpont stratégiai partnere, a balatonfüredi iroda vezetője.
Eközben az ingatlanközvetítő hálózat tapasztalatai szerint a nyár elején már a tavalyinál gyengébb forgalom volt jellemző, és
lassan, de biztosan kínálati piac váltja fel az eddig jellemző keresleti piacot.
Az OTP Ingatlanpont szerint a 2020-tól hirtelen bekövetkezett és jelentős mértékű áremelkedés után
a balatoni ingatlanárak mára már közelítik vagy el is érték a csúcsukat,
ezért további számottevő áremelkedésre az északi és déli parton sem lehet számítani.
Fotó: Szabad Föld/Kállai Márton
Magyar Nemzet
