A Prügyi Mezőgazdasági Zrt. 2400 hektáron gazdálkodik, a zömmel a Tisza partján fekvő területeit több mint 2600 tulajdonostól bérli, 180-an közülük a cégben is résztulajdonosok. A cég egy sertéstelepet és egy vetőmagüzemet működtet, 94 ember dolgozik itt. A társaságnak évente 120 millió forint veszteséget okoz az agrárpénzek elvonása. Csak munkabérként 250 milliót fizet dolgozóinak. 70 millió forintot pedig a bérleti díjként a földtulajdonosoknak, így őket is sújtja az intézkedés.
„Hogyha én felmondok az embereim felének, ott ki fog még egyszer munkahelyet teremteni? Legális, normális munkahelyet, ahol adót, bért és járulékot fizetnek?” – tette fel a kérdést Rácz László elnök-igazgató.
Az elvonás növelheti a megye amúgy is magas munkanélküliségét – a MOSZ Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke szerint. Pataki László, aki egyben az encsi Agrárcenter Zrt. vezetője, azt mondta: a térségben átlagosan 30 százalékos a munkanélküliség, de ahol nincs közmunka ez felkúszik 60 százalékra is. Szerinte súlyos következménye lesz az elvonásnak: „Szlovák oldalon, a szomszédban, éhséglázadás tört ki” – teszi hozzá.
A Magyar Állattenyésztők Országos Egyesületének társelnöke élelmiszer-drágulásra számít. „Ha a magyar termelő nem tud lényegesen kedvezőbb áron terméket előállítani, mint a konkurensek, itt a lengyelekre kell elsősorban gondolni (...) akkor ez a piacon meg fog jelenni” – fogalmazott Mihók Sándor.
Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke elismerte, hogy a nagygazdaságok sok magánszemélytől bérelnek földet, de szerinte ezek a társaságok továbbra is talpon tudnak maradni. „Az úgynevezett zöldítési programból a támogatást továbbra is megkapják. Ez egy új fogalom, eddig ilyen nem volt. Ez a 30 százaléka a teljes úgynevezett földalapú támogatásnak” – fejtette ki Font Sándor.
Elmondta: ha a támogatás megszüntetése miatt a bérlők visszaadják a földet, a tulajdonosok majd kiadják másnak, szerinte ugyanis jelenleg nagy igény van a földterületetek használatára.
