Az Unió tagállamai már a háború kitörése előtt megállapodtak az Oroszország elleni szigorú büntetőintézkedések első csomagjáról - tekintve, hogy Vlagyimir Putyin tavaly február 21-én aláírta a Luhanszki és Donyecki Népköztársaság elismerését - és bejelentette, hogy az ott élők Moszkva védelmét élvezik.
A második csomagra sem kellett sokat várni, már a háború kitörésének másnapján, az ukrán nemzeti színekbe öltöztetett Európai Tanács épületében megtartott uniós csúcson döntöttek arról a tagállamok vezetői, hogy kemény szankciókkal sújtják Moszkvát. Cégeket és magánszemélyeket céloztak meg - például bankokat.
Brüsszel emellett megtiltotta a kereskedelmet a 2 szakadár régió és a közösség között. Korlátozták Oroszország hozzáférését az EU tőke- és pénzügyi piacaihoz, és szolgáltatásaihoz.
Az Egyesült Államok is lépett. Joe Biden megtiltott minden együttműködést az orosz bankokkal, bejelentette, hogy Moszkvát elvágják a pénzügyi forrásaitól. Az amerikai elnök már a háború másnapján bejelentette, hogy együttműködik Berlinnel a több mint 210 milliárd euróból megépített Északi Áramlat 2 gázvezeték ledugózásában - vagyis abban, hogy Oroszország ne adhasson el gázt Németországnak.
A gázvezeték sorsa a szankciók miatt hónapokon keresztül bizonytalan volt, hol érkezett gáz, hol nem. Végül szeptember 26-án ismeretlen elkövetők felrobbantották, így azon keresztül Moszkva nem tudja az energiahordozót eljuttatni Európába.
Az Európai Unió egy év alatt már a 10. szankciós csomagnál jár - az utolsó nagy kérdése az volt, hogy vajon a nukleris energia tiltólistára kerül-e. Ez hazánkat rendkívül hátrányosan érintené a Paksi atomerőmű ellátása és Paks 2 építése miatt.
Adás:
