Az értékelésből kiderül, hogy Magyarország a foglalkoztatási célját már 2017-ben elérte, a szegénységben és kirekesztésben élők aránya a tervezettnél erőteljesebben csökkent, a diplomások aránya a 30 és 34 év közöttiek csoportjában szintén elérte a kitűzött célértékeket, az üvegházhatású gázok kibocsátása pedig ugyancsak kedvezőbben alakult a tervezettnél.
A megújuló energiaforrások aránya csak 2012-től 2014-ig, az energiamegtakarítás 2012-től 2015-ig volt megfelelő, a korai iskolaelhagyók aránya, kutatás-fejlesztési ráfordítások GDP-hez viszonyított aránya pedig nem érte el a megfelelő értéket - írták.
Az ÁSZ a hiányosságokat értékelve azt is megállapította, hogy az uniós célok kijelölésénél nem számoltak a váratlan kihívások lehetőségével, sem a gazdaság ciklikusságával. Előfordult például, hogy a világjárvány visszavetett korábban már teljesült célokat, így azok épp az időszak végére nem teljesültek. A célok megvalósításához ráadásul uniós szinten nem rendeltek forrásokat, így a számon kérhetőség is korlátozott - tették hozzá.
Az Európa Tanács 2010-ben fogadta el az Európa 2020 - Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája (EU2020) című dokumentumot. Ehhez kapcsolódóan a foglalkoztatás, a kutatás és fejlesztés, az éghajlatváltozás, az energia-felhasználás, az oktatás, a szegénység, a kirekesztés elleni küzdelem területén jelöltek 2020-ig megvalósítandó célokat - olvasható a közleményben. Az uniós stratégiai célok teljesítéséről szóló elemzés az ÁSZ honlapján olvasható.
MTI
