A NAK szerdai, az MTI-nek elküldött közleményében 40-50 százalékosra becsüli a tavaszi fagyok miatti terméskiesését a cseresznyénél, hozzátéve, hogy az elmúlt hetek nagy esőzései miatt sok érett gyümölcs megrepedezett.
A kamara ezért szorgalmazza a - 2000-es évek elején gyakorlatilag megszüntetett - nemesítés, fajtakísérletek és a kataszteri rendszer újraélesztését.
Magyarországon mintegy 2700 hektáron termesztenek cseresznyét; területi eloszlásban Pest és Heves vármegye kiemelkedik 500 hektár feletti termőterülettel, de jelentős területek vannak Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun vármegyében is - ismertették.
A jó években mintegy 12-13 ezer tonna a termés, idén ennek csak 50-60 százalékával számolnak, a Dunántúlon és a Duna-Tisza-közén nagyobb fagykárok keletkeztek, de keleten és délen sem ideális a helyzet a NAK szerint.
A NAK felhívta a figyelmet arra, hogy az EU-csatlakozás utáni pár évben megszűntetett fajtakísérletek, valamint kataszteri rendszer miatt nem kontrollálható, hogy adott helyre megfelelő gyümölcsfajokat és fajtákat telepítsenek, és így a megfelelő gazdasági és technológiai javaslatok is hiányoznak. A hazai gyümölcsnemesítési szakma leépült, a fiatalok számára nem nyújt perspektívát, nagy részük elhagyta a pályát - fogalmaztak, megjegyezve, a magyar gazdák alapvetően arra kényszerültek, hogy külföldi, főleg mediterrán fajtákat hozzanak be. Azonban mára annyira megváltozott az időjárás, hogy nemcsak a meleg teleket, hanem az akár tíz napon belül jelentkező 15 és -10 Celsius-fok közti különbségeket is bírniuk kellene a fajtáknak, de a jelenleg általánosan alkalmazottak arra nem képesek.
Bejelentették, hogy a NAK idén elindít egy szakmai rendezvénysorozatot, ahol több fontos gyümölcsfajnál ad érdemi tájékoztatást a gazdáknak, a következő években várható ültetvénytelepítési pályázatokra is felkészítve őket. Az első ilyen rendezvény témája - június 15-én - a cseresznye lesz, amelyen a szervezők szeretnék ráirányítani a gazdálkodók figyelmét, hogy ne csak a korai fajták termesztésére törekedjenek - mivel ezeknél nagyobb a fagykockázat -, inkább a közép és kései fajtákra fókuszáljanak.
Megjegyezték, hogy a sok eső az érő gyümölcsöknél repedéshez vezethet és növelheti a növényvédelmi költségeket is, amely ellen segítséget nyújthat a fóliával fedett háló. Ennek állami támogatását megfontolandónak tartja a NAK, kiemelve, hogy a termelés biztonsága lényegesen emelhető az intenzív, jég- és esővédő fóliával takart ültetvényeken, de ezek beruházási költsége magas. Szakmailag indokolt lehet az új ültetvényeken a speciális rovarvédő háló felszerelése is, ami tovább drágítja a beruházásokat - írták.
Borítókép: Shutterstock
