Az agrárminiszter azt mondta, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek mögött nemzetközi tőkebefektetők állnak, akik rájöttek arra, hogy egyszerűbb nekik a jól fizető, biztonságos európai uniós piacot megcélozni, mint a hagyományos piacaik kockázatait viselni. Hangsúlyozta: Brüsszel az uniós pénzeket számolatlanul és ellenőrzés nélkül küldi Ukrajnába, most az uniós költségvetést is módosítani akarják, hogy még több pénzt küldjenek, ráadásul minden eddigi uniós szabályt felrúgva sürgetik a háborúban álló Ukrajna EU-csatlakozását is. (Ezzel kapcsolatban is fontos kérdésekre kell válaszolni a nemzeti konzultációban.) A miniszter beszélt egyebek mellett a 2024 második félévi magyar EU-s elnökség mezőgazdasági prioritásairól és feladatairól is, valamint megköszönte a magyar gazdatársadalomnak, hogy egy nehéz esztendőben is teljes erővel helytálltak, soha egyetlen pillanatra sem forgott veszélyben a magyar élelmiszer-ellátás.
Számos kihívással kellett megküzdenie az elmúlt időszakban a magyar agráriumnak. Az egyik legforróbb téma az orosz-ukrán háború, ezen a téren milyen következményekkel kell számolnunk?
Mindenekelőtt az ágazat jellegéből adódik, hogy az időjárás alakulása miatt vannak előnyös és kevésbé kedvező évek. Habár az elmúlt két esztendő utóbbinak tekinthető – elég visszatekintenünk a koronavírus-járvány okozta kihívásokra, a tavalyi történelmi léptékű aszályra, vagy épp az energiaválsággal tűzdelt háborús időszakra –, a magyar gazdák rendkívüli helytállásukról tettek és tesznek is nap mint nap tanúbizonyságot, ez pedig optimizmusra ad okot.
SOHA EGY PILLANATBAN SEM MERÜLT FEL, HOGY NE LENNE ÉLELMISZER, UGYANIS A TERMELŐINK MINDIG ÉS MINDEN KÖRÜLMÉNY KÖZÖTT KÉPESEK A HAZAI ÉLELMISZERT BIZTOSÍTANI.
A kihívások egyben lehetőségeket is rejtenek magukban, ezért is sok múlik azon, milyen válaszokkal képes előállni az ágazat.
Valóban nem mehetünk el az orosz-ukrán háború hatásai mellett sem. Az elmúlt évben Európa belső agrárpiaca felborult, amit kezelni kellene, mert ha ez nem történik meg, az beláthatatlan következményekkel járhat. A gabonatermesztésünk átalakításra szorul, a vetőmagtermesztésnek előtérbe kell kerülnie, valamint az új mezőgazdasági stratégiánkat a helyi adottságoknak megfelelően a piaci igényekre építve kell kialakítani.
Fontos említést tenni az ukrán gabonaimportról is. Ön szerint Brüsszel miért halogatta a döntést?
A magyar kormány mindig két lábbal a földön jár, és időben érzékelte az ukrán gabona körüli problémákat is. Amikor az EU úgy döntött, hogy korlátlanul beengedi az ukrán gabonát Európába, jeleztük, hogy ez teljesen felborítja a magyar piacot, megélhetési problémákat idéz elő a gazdáknál, és lépni kellene ebben a kérdésben. Az uniós vezetés ezt a kérést nem hallotta meg, ezért öt ország összefogott, közösen is jeleztük a bajt, de így sem talált meghallgatásra. Majd hoztunk egy bátor döntést, és elzártuk a határainkat, ez az öt frontország. Ekkor már az EU a kezdeti felháborodás után komolyan vett minket, majd a tárgyalások eredményeképpen európai uniós szabályozással feloldotta a nemzeti döntéseket. Ez szeptember 15-ével lejárt, ami egy szakmaiatlan döntés volt, amit nem lehetett hagyni. Ezért újból nemzeti döntést léptettünk életbe, és ismét lezártuk a határokat.
A teljes interjút IDE kattintva olvashatja.
FOTÓ: LADÓCZKI BALÁZS - ORIGO
Origo
