„Vészharang kongatás vette kezdetét az ellenzék részéről, mondván, hogy soha nem látott magasságba röppent az infláció, 4,7 százalékos is volt 23 percig. (…) Már tavaly is elmondták ugyanazt, hogy összeomlás van meg lesz meg stb. Ez 10 éve nem sikerül nekik.(…)”
- kezdte Bayer Zsolt.
„Tulajdonképpen miről van szó itt inflációs számban? Arról van szó, hogy a 2020 januári szintet hasonlították az előző év januárjához. Na most ugye az árszintet több tényező határozza meg. Van egy fogyasztói kosár, abban vannak súlyosabb és kevésbé súlyos tételek. Hát az üzemanyagár az egy elég súlyos tétel. Talán a legsúlyosabb. (…) A minket éppen nem komáló – hogy ezt a kifejezést alkalmazzam – hitelminősítők közül kettő tovább javította Magyarországot… sőt az egyik betett minket az „A” betű előszobájába. (…) Ők is megjegyezték, hogy a növekedés jó, a gazdasági szerkezet oké, a pénzügyi stabilitás oké, és ők sem annyira reszketnek ettől az inflációs számtól, mert egyetértenek a kormány előrejelzésével, hogy ez szépen mérséklődik majd visszafele.”
– mondta Boros Imre.
„Azért is tesz különbséget az inflációval foglalkozó statisztika az infláció teljes aránya és a maginfláció között, mert ugye ez a bizonyos maginflációnak nevezett mérőszám figyelmen kívül hagyja az energiahordozóknál – például az üzemanyagoknál – illetve az élelmiszereknél mutatkozó áremelkedést, mert mind a kettő egyrészt globális hatásoktól függ – nyilván mikor baj van az energia és az élelmiszer ára is, meg az arany ára reagál. Tehát minden globális káosz vagy fenyegetés esetén ezek reagálnak a leggyorsabban. Ha az alapinflációt nézzük, akkor ott van egy emelkedő tendencia, ami mögött – azért ezt is mondjuk ki – alapvetően, de messze nem olyan vészes mint, ami okot adna bármiféle aggodalomra. Ami itt rángat, az az energia meg az élelmiszerár (…).”
– mondta Bogár László közgazdász.
A Háttérkép második részében Bayer Zsolt kisebbségi ügyekről beszélgetett vendégeivel.
„Ugye az apropó az, hogy kicsit ugyan megkésve, de most már azért komoly, ha úgy tetszik kormányzati hírveréssel és segédlettel is zajlik végre az az aláírásgyűjtés, ami arról szól, hogy európai őshonos kisebbségeket az Unió anyagi értelemben is kezelje különleges státuszban és járuljon hozzá ahhoz, hogy a kisebbségek mint kisebbségek fennmaradhassanak.(…)”
– vezette fel a témát a műsorvezető.
„Nézegettem én jobbra-balra a statisztikákat. Majdnem mindenhol összekeverik a bevándorlókat a helyi kisebbségekkel. Nagyon nehéz szétbogarászni, hogy hol mennyi van, pedig Európában körülbelül minimum 50 millió az a létszám az 500 körüliből, amit helyi kisebbségnek tekintünk. Különböző állapotok vannak. Az, hogy a magyar a leginkább sújtott relatíve ezzel, az egyértelmű, mert ugye Romániában, Szlovákiában, a környező országokban tele vagyunk ilyen nyomorúságos helyzettel, de azért vannak mások, amiket nem is igazán tudunk.”
- fejtette ki véleményét a témával kapcsolatban Boros Imre.
Hír TV
