2019. október 19.,
szombat, Nándor napja

Háttérkép: „A Nyugat taníttatta meg a román politikai elittel, hogy az árulás kifizetődő”

Hír TV

2019. június 13., csütörtök 21:55

Főleg az úzvölgyi katonatemetőben történtekről szólt a Hír TV Háttérkép című e heti adása, amelyben Bogár László és Boros Imre közgazdászok Bayer Zsolt műsorvezetővel igyekeztek megvilágítani az események minden részletét, miközben megvitatták a nyilvánvaló összefüggéseket, és a román politika jelenlegi helyzetét is elemezték.

Bayer Zsolt bevezetőjében – noha a média elég tág terjedelemben foglalkozott az üggyel – mégis megkerülhetetlennek tartotta az úzvölgyi katonatemető körüli botránnyal foglalkozni, mert

„az Úz völgye, azon túl, hogy egy jelképes határ mind a mai napig, hiszen Moldva és Erdély, a Székelyföld határán vagyunk. Mindezeken túl még azért is jelképes, mert ez a történelmi Magyarországnak is a határa volt: éppen úgy mint a Gyimesi-szoros, a mai Gyimesközéplok, mint utolsó történelmi Magyarországban lévő település”

– idézte fel a műsorvezető, aki szerint a terület „amúgy is mindig a hadak útja volt”, mert a Kárpátokon túlról betörni készülő ellenség többnyire itt próbálkozott, ezért a régió mindig is jelentős hadi eseményeknek adott helyszínt.

A műsorban elhangzott, hogy a katonatemető közigazgatásilag ma is Hargita megyéhez, azaz a Székelyföldhöz tartozik, ám Dormánfalva román polgármestere az egyébként magyar és német katonasírok közé egy román parcellát is létesített, amit még a Román Honvédelmi Minisztérium sem engedélyezett.

A magyarok védeni akarván a temetőt sorfalat álltak, ám ekkor megjelent egy több ezer fős román tömeg, főleg részeg dormánfalvaiak és az ortodox papok, illetve a román szélsőséges politikai erők által felhecceltekkel, akik végül betörtek a temetőbe és meggyalázták a sírokat.

„Mindannyian tudjuk, hogy emögött valami egészen másnak kell húzódnia”

– kezdte a témát Bayer Zsolt.

Erre reagálva Bogár László kifejtette:

„Ami ebben a legnagyobb rétegben meghúzódik, nyilván az, hogy ez a ’Köztes-Európának’ nevezett vidék ezer éve mindig a nagy nyugati birodalom – leginkább a Német-Római Birodalom – illetve a mindenkori nagy keleti birodalom közé szorult. Az elmúlt ezer év alapvetően azzal telt, hogy a nagy birodalmak egymás ellen az oszd meg és uralkodj elve alapján igyekeztek uszítani. Hunyadi is átélte ennek ’gyönyörűségeit’ a balkáni hadjárata során. Mindeközben a térség népei pontosan tudták, hogy az egyetlen esélyük a megmaradásra, ha nem teljesítik be ezeket a parancsokat, hanem éppen ellenkezőleg: lásd V4-ek, Visegrád, ami már Nagy Lajos idejében is érzékelhető volt”

– mutatott rá a szakember, aki szerint ma annyival rosszabb a helyzet, hogy a térségben immáron legalább öt – látható vagy kevésbé látható – birodalom akar jelen lenni.

„Az az entitás, amit ma Romániának hívnak, manapság olyan hatalmi struktúrák által van vezetve, amelyik sokkal inkább ezt az önpusztító stratégiát követi, mintsem azt, amit mondjuk Visegrád lassan 700 éve”

– tette hozzá a közgazdász.

Boros Imre úgy látta, hogy a visegrádi országok együttműködése a történelmi múlt pozitívumait jelenítik át a mába, hisz ez a négy ország Európában most is sikeres.

„Ehhez a fajta európaisághoz a románok több okból nem tudnak csatlakozni. Egyrészt ’nagyon friss képződmény’ Románia, mint állam. Lényegében alig több 150 évesnél. Beleértve az összes állami jelképüket, mindent, még uralkodót is valahonnét a németektől importáltak”

– szögezte le a közgazdász szakember. Boros Imre kifejtette: a románok a történelem folyamán – ezt tapasztalták meg róluk a szomszédok – mindig egyfajta „hintapolitikát folytattak”.

A műsor folytatásában is a történelemé volt a főszerep, majd a vendégek azt vitatták meg, hogy az incidens mennyiben szolgálta a román belpolitika és mennyire a világhatalmi érdekeket, lévén a beszélgetésben az is elhangzott hogy a „fényességes Nyugat taníttatta meg a román politikai elittel, hogy az árulás, a hátba szúrás kifizetődő”.

Hír TV