„Kellemes halál”, más néven eutanázia. A közelmúltban egy franciaországi eset hívta fel a figyelmet arra, a modern kori Európában orvosok és jogászok hogyan döntenek életről és halálról.
Vincent Lambert 11 éve fekszik éber kómában, felesége a mesterséges életben tartás leállítását kérte. A férfi szülei a párizsi fellebbviteli bírósághoz fordultak, hogy tiltakozzanak a döntés ellen.
A francia igazságszolgáltatás hétfő este elrendelte Vincent kezelésének újraindítását.
Az eset nemcsak a családot, hanem az egész francia társadalmat megosztotta, a férfi életben tartásáért több százan tüntettek Párizsban, sőt Ferenc pápa is állást foglalt és az élet védelmére szólított fel a fogantatástól a természetes halálig.
A stúdióban Csókay András idegsebésznek, a Honvéd Kórház vezető főorvosának a témához fűzött véleménye volt:
„ahogy az abortusz, úgy az eutanázia is valahol a tudománynak a szégyene, mert pont a tudomány bizonyítja be azt, hogy a halál, és a halálnak a pillanata megmaradt a misztérium kategóriában”.
Jobbágyi Gábor jogász-professzor, emeritus hozzátette:
a halál civilizációjának hirdetői az eutanázia szót teljesen félremagyarázzák. Az eutanázia gyakorlata először a fasiszta Németországban bukkant elő – fejtette ki a jogász-professzor.
A műsor folytatásában arról esett szó, hogy amióta a mozgókép, a játékfilm, a sorozatok léteznek, hatalmas tudatformáló erővel bírnak, így kulcsfontosságú, milyen üzeneteket kapnak általuk az emberek. A diktatórikus hatalmak mindig is használták, felhasználták a filmipart ideértve Eisensteint és Leni Riefenstahlt egyaránt.
De vajon kik használják fel ezt az eszközt napjainkban? A továbbiakban erről beszélgetett Surjányi Dávid újságíró-filmkritikussal és Marti Zoltánnal, a 777.hu főszerkesztőjével Földi-Kovács Andrea a Terc műsorvezetője.
Hír TV
