Sokat hallhatjuk mostanában, hogy Európa választ, de a kérdés, hogy valóban van-e valódi választási lehetősége az európai polgároknak a szocialista és liberális, illetve a néppárti formációk programja között. Joggal nevezik magukat kereszténydemokratának azok a politikusok, akiknek a migrációs vagy a szexuális kisebbségeket érintő politikájuk semmiben sem különbözik a baloldalétól és rendre elítélik Magyarországot? Az Európai Uniót megalapító kereszténydemokrata politikusok vajon mit szólnának látva a közösséget vezető brüsszeli elitet? Az elvekkel való szembefordulás ma már mindenki számára tetten érhető. Európa csökkenő lélekszámú, elvilágiasodott társadalma ma már aligha nevezhető kereszténynek.
Szalai Zoltán, történész, a Matthias Corvinus Collegium igazgatója elmondta, a kereszténység jóval régebbi eszme, mint a liberalizmus és az, ami ma Európában látható a zsidó-keresztény kultúrából gyökeredzik.
„Kereszténység kontra posztmodern liberalizmus értékkonfliktusáról beszélünk. Nagyon is elvi és hétköznapi problémákkal szembesülünk, mint abortusz jogi környezete, passzív és aktív eutanázia jogi környezete, drog liberalizáció, gender „kultúra”, homoszexuálisok házassága és stb.”
- mondta Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója. Hozzátette, úgy véli van egy olyan kulturális,vallási, történelmi háttér Európában, ami a kereszténységhez kötődik és a mai életünket is behálózza. Azonban ezzel szemben van egy nagyon kiterjedt liberális ármánykodás.
Robert Schuman, az Európai Unió egyik alapítója azt mondta: „Egy keresztény ellenes demokrácia olyan karikatúra lesz, amely vagy zsarnokságba, vagy anarchiába süllyed”
Erre reagált Szalai Zoltán, aki szerint a kereszténység ad egy olyan tartást és értéket az ember mindennapi életvezetéséhez, a mindennapok megéléséhez, amely segíti kiteljesedni a saját létét. Hozzátette ez az, amit manapság sokan támadnak, például a német közszolgálati televízió is, hiszen a napokban vetített műsorukban azt a fajta családmodellt, amit Magyarországon támogat a kormány negatív példaként mutatták be.
„Az nem egy normális szituáció, hogyha van két teremtett nem, férfi és nő, akkor mások érzékenységének a nevében azt mondják, hogy ez nincs így, hozzunk létre hetvenvalahány nemet, az aszexuális gener fluidtól elkezdve queer-eken át és ráadásul kényszeríttessük ki az állammal, hogyha valakinek például ilyen szexuális kisebbségi identitás nevében igénye van a többségi társadalommal szemben, például, hogy neki legyen aszexuális gender fluid mosdója, akkor ezt neki igenis kötelező legyen szolgáltatni” – fejezte ki egyet nem értését a témával kapcsolatban Szánthó Miklós.
Teljes adás:
Hír TV
