A műsor legelején Földi-Kovács Andrea felidézte Szekfű Gyula 1939-es tanulmánykötetét. A mű hazánk történetének egyik leginkább sorsfordító órájában, 19 évvel a trianoni országcsonkítás után, néhány nappal a második világháború kitörése előtt arra kereste a választ, hogy mi a magyar nemzeti sajátosság. A kötetben a kor legnagyobb tudósai vizsgálták ezt saját szakterületük tükrében: a magyar zenét Kodály Zoltán, a „magyar jellemet” Babits Mihály írta le – mondta el a műsorvezető.
Az adás első felében elhangzott, hogy a kötet új kiadásában Pozsgai Zsolt az előszóban arról írt, hogy
a magyar nem más, mint egy magatartás forma.
Petrás Mária népdalénekes, keramikus erre azt mondta, hogy egyetért ezzel a kijelentéssel. Majd hozzátette, hogy számára ez egy emelkedett misztikum, amit sok oldalról lehet megközelíteni.
Takaró Mihály, író, irodalomtörténész arról beszélt, hogy Babits tett rá kísérletet a kötet első kiadásában, hogy egy mondatban meghatározza, hogy mi az, hogy magyar, de ezt lehetetlen egy mondatba belesűríteni.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára az elhangzottakra azt reagálta, hogy inkább úgy kellene feltenni a kérdést, hogy „ki a magyar”. Akkor talán azt mondhatnánk, hogy
az, aki ezt a sorsot választja minden pozitívumával, negatívumával, kötelezettségével és jogaival.
Az államtitkár szerint ez egy csomag, amit az ember tudatosan, bőrszíntől, fajtól és nemtől függetlenül választ, és hogyha ezt választja, akkor „kutyakötelessége” kitartani mellette élete végéig.
Takaró Mihály ezt követően annyival egészítette ki Orbán Balázs gondolatmenetét, hogy a magyarság valóban tudatos sorsvállalás, de egy dolgot hozzá kell tenni, mert ettől válik egésszé, ez pedig a tudatos kultúravállalás. Tehát
magyar az, aki vállalja a mi sorsunkat és vállalja a mi kultúránkat.
Ez a kettő, hiszen a magyar kultúrnemzet, és nem genetikai meghatározottságú csupán, hiszen ezer éve befogadók vagyunk, mégis mindenkitől különbözünk. (…) Ezért van „fajilag” nem magyarnak született, nagyszerű magyarunk, mert ők a kultúrában magyarrá lettek
– mutatott rá az irodalomtörténész.
Az író a beszélgetés során arra is felhívta a figyelmet, hogy
az elmúlt évtizedekben torzult a nemzeti önismeret, a helyébe valami hamis, áldolog lépett. Pedig a magyarság lényege az önismeret, az ezen alapuló önérzet és öntudat. (…) A 21. században pedig akkor maradhatunk meg, hogyha újra önmagunkra ismerünk
– húzta alá Takaró.
A műsor hátralévő részében arra is kitértek, hogy mit jelentette a történelem folyamán a magyaroknak a kereszténység, de a sokszínű népi kultúra elemeivel is foglalkoztak.
Teljes adás:
Hír TV
