2020. november 28.,
szombat, Stefánia napja

Credo: Ha van járványkezelés, az a baj, ha nincs járványkezelés, az a baj

Hír TV

2020. szeptember 17., csütörtök 20:54

Számos nyugat-európai nagyvárosban - Berlinben, Londonban, Madridban és Rómában - tartottak tömeges demonstrációkat, tiltakozva a koronavírus miatt meghozott intézkedések ellen. A szélsőjobbtól a szélsőbalig, az LMBTQ-aktivistákon át, mindenütt a kötelező maszkhasználat és az utazási korlátozások ellen szólaltak fel, kétségbe vonva magát a vírus létezését is, háttérhatalmi összeesküvésnek és a média manipulációjának nevezve azt.

De vajon mi áll amögött, hogy a nyugati ember szinte már senkinek és semminek sem hisz? Kivéve, ha épp az orránál fogva vezetik. Erre kerestük ma este a választ a Credo első részében.

A vírustagadás már Magyarországon is jelen van, erről elsőként Boldogkői Zsolt, molekuláris biológus, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője mondta el gondolatait.

„Ez egy igen abszurd elképzelés, szerintem Önök nem ostoba emberek, csak nem gondolták át ezt a dolgot. Ezt hallották másoktól és azt hiszik, hogy igaz, mert sokan mondják.”

Rab Irén, kultúrtörténész, a Magyar Hírlap publicistája és Lánczi Tamás politológus voltak Földi-Kovács Andrea műsorvezető vendégei a Credo első felében.

„A németek 30 százaléka összeesküvés elmélet hívő, a koronavírussal kapcsolatban. Tehát nem hiszi el, hogy ez a járvány ez tényleges járvány. (…) Ez olyan, hogy akár Magyarországon is csinálhatták volna a felmérést, annak ellenére, hogy nálunk ilyen típusú nem készült.”

- jegyezte meg Rab Irén kultúrtörténész.

„Valóban nagyon sok vélemény elhangzott – tudományos vagy tudományosnak tűnő vélemény – az elmúlt fél évben, amelyek nem mindig vágnak egybe. Egyik megcáfolja a másikat, idővel kiderül róla, hogy nem állja meg a helyét. Szerintem fontos tudatosítani, hogy a modern ember nagyon-nagyon sokat vár a tudománytól, vallásként tiszteli. Úgy tekintenek nagyon sokan a tudományra, mint ami kész válaszokkal rendelkezik mindenre és elfelejtjük, hogy a tudománynak pont az a lényege, hogy nem hittételekből áll, hanem megkérdőjelezhető állításokból.”

- fogalmazott Lánczi Tamás politológus.

A német és a magyar helyzet közti különbségekre is felhívta a figyelmet Lánczi Tamás. Míg Németországban a kormány az emberek megkérdezése nélkül hozott intézkedéseket, mely következménye tüntetés volt, addig Magyarországon a nemzeti konzultáció kapcsán minden embernek megvolt rá a lehetősége, hogy kinyilvánítsa véleményét.

A leglesújtóbb legdrámaibb hír, ami a közelmúltban Kanadából érkezett az az, hogy elolvadt, darabokra tört az utolsó kanadai arktiszi jég is a klímaváltozás következtében, valamint, hogy a BLM mozgalmak átterjedtek az amerikai kontinens legészakibb államára. Egyébként a legbefogadóbb társadalom az egyik nyugati mintaállam hírében áll idehaza mind a mai napig, ahol érdemes kelet-európaiként is szerencsét próbálni.

Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely jelenlegi polgármestere – aki maga is élt hosszú ideig Kanadában, – azt vallja:

„Egy kanadai típusú, szereteten és elfogadáson alapuló társadalomra lenne szükség Magyarországon is, hogy legkésőbb egy generáció múlva sokkal befogadóbb legyen a társadalom és a vegyes házasságból született gyerekek is lelkes hazafiakká váljanak".

Persze fontos és jó is, hogyha magyarországi politikusok megosztják az ország jövőjére vonatkozó vízióikat a közvéleménnyel, de mindennek csak akkor van értelme, ha mindenki pontosan ismeri az ottani viszonyokat.

Kada Sándor 29 évet élt kint. Idén nyáron azonban végleg hazaköltözött. Hogy mit gondol Ő a kanadai modellről, azt a Credo második feléből tudhatták meg nézőink.

„Most már olyan fenyegetés van, olyan nyílt megkülönböztetés, most már nincs maszkírozva a fehérek elleni megkülönböztetés, most már nincs maszkírozva az, hogy a keresztény nem ember.”

- mondta Kada Sándor, a Credo második felének vendége.

Hír TV