Hogyan került a férfi, a családfő, az apa a célkeresztbe? Hogy lett a férfiasságból szitokszó? A modern korszellem miért érzi kötelességének deheroizálni a férfit? Ki áll mögötte? A radikális feminista aktivisták? A meleglobbi? A film- és reklámipar?
Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ Credo című műsorunk első fele.
„A világ fiatalsága áldozata egy rejtett neomarxista őrületnek, aminek nem csak az a célja, hogy létrehozzon egy új embert. Erőszakosan akarnak létrehozni egy olyan új embert, aki egyforma az egész világon. Nincs neki saját nemzeti identitása, nincs neki saját neme, nincs semmi. Egyfajta nagyon bárgyú, birkaszerű, mindenbe belesimuló, beleolvadó egyveleg embert szeretnének létrehozni. Valamiért azt gondolják, hogy ez a világbéke biztos gyökerét jelentheti.”
- jegyezte meg a műsor kezdetén Bedő Imre, a Férfiak Klubja alapítója.
Az elnyomó osztályok kialakításáról, az elnyomó és az elnyomott rétegek mesterséges létrehozásáról is beszélgettek a műsor résztvevői. Ilyen osztályharcok egymással szembeálló felei lehetnek például a nők és a férfiak, de a rasszok és a különféle szexualitások szembeállítása is ilyen. Ebben az esetben az egyik felet jellemzően elnyomóként tűntetik fel, függetlenül attól, valóban elnyomó fél szerepét tölti-e be.
Erre Niedermüller Péter elmúlt időszakban tett kijelentései helyezték a fókuszt:
„Hogyha megnézzük azt, hogy mi marad, ha lehántod ezeket a gyűlöletvalamiket, ugye fölsoroltuk: a nem magyarok, a mások, a migránsok, a romák, a nem tudom én, mik, akkor ott marad egy rémisztő képződmény középen: ezek a fehér, keresztény, heteroszexuális férfiak – meg azért nők is vannak közöttük. Ez a családelképzelés. Ez azért borzalmas, mert ha megnézzük, hogy a világon mindenütt az úgynevezett fehér nacionalisták miből állnak össze: ebből – mondom csöndesen nektek”
Ami a fiatalság helyzetének javítását illeti, látszólag az a cél, de valójában nem ez történik.
„Ezzel kapcsolatban én olvastam egy nagyon jó cikket. A cikk három megállapítást tett. A baloldal politikusaiban mindig is megvolt ez a gyűlölet, ezzel a csoporttal szemben, tehát tulajdonképpen a hazával szemben. Csak az a kérdés a cikk írója szerint, – elnézést, hogy a nevére most nem emlékszem – hogy ezeket a gondolatokat miért aktiválta most Niedermüller Péter. Két dologgal egyetértek, hogy gyűlölettel és hogy aktiválta. Hogy miért aktiválta, az egy kérdés. Azt, hogy gondolatai lennének a magyar baloldalnak, azt kizártnak tartom. Harminc éve – higgyék el a kedves nézők – egyetlen értelmes gondolata nem volt a magyar baloldalnak azzal, hogy mi történjen ezzel az országgal, mi történjen a magyar társadalommal, milyen társadalmat építsünk, merre menjünk tovább.”
- fogalmazott Kötter Tamás, író, jogász.
A férfiak lejáratásának fő hadszínterei a nagyvállalatok által képviselt területek, illetve a filmipar. Utóbbi tevékenysége kapcsán a következőkre hívta fel a figyelmet Bedő Imre:
„Hihetetlen nőellenes, miközben ők valamit akarnak, ők pont az ellenkezőjét hozzák létre és érezzük azt, hogy minden elkezd azért felborulni, mert mesterségesen próbálnak meg „társadalom mérnökösködni”, ahelyett, hogy békén hagynának bennünket.”
25 év alatt döbbenetes mértékben megváltozott a német társadalom, állítja Michael Winterhoff gyermekpszichológus, aki szerint a túlzásba vitt liberális oktatási modell következtében a mai iskolások és pályakezdők már képtelenek megoldani akár a legegyszerűbb feladatokat is. Gyermekek helyett kicsi felnőtteket nevelnek, a tanár tekintélyét, jogkörét pedig elvették, állítja a szakember, az eredmény pedig lesújtó: tapasztalatait a „Németország elbutul” című könyvében foglalta össze.
„Ha megnézzük azokat az adatokat és kutatási anyagokat, amelyeket az elmúlt harminc évben folytattak, akkor az látszik, hogy egyre több a mentális betegséggel küzdő gyerek, egyre több az olyan gyermek, akinek tanulási problémái vannak, egyre több az olyan gyermek, aki depressziótól szenved, magányos. Egészen drámaiak, különösen az amerikai adatok. „
- mondta Lánczi Tamás politológus.
„Ez a liberális ideológia, amelyet a politika, illetve azt gondolom, hogy gazdasági érdekek rákényszerítenek az oktatási rendszerre, ez nagyon-nagyon kártékony lesz.”
- folytatta gondolatmenetét Lánczi Tamás.
Az újonnan megjelenő oktatási modellek és a digitális fejlődés különféle hatásai is szóba kerültek Credo című műsorunkban:
Hír TV
