Hajléktalanok, nők, romák, elítéltek, és migránsok. Utcán éléshez való jog, abortuszhoz való jog, szegregáció, kínzás elleni és menekültvédelem. A közelmúlt eseményei kapcsán több jogról, törvényekről, igazságról és igazságosságról szóló kérdés is foglalkoztatja a közvéleményt. Eszközök vagy támogatandó közösségek a kiszolgáltatott helyzetben lévő társadalmi csoportok? Kit képviselnek valójában az önjelölt jogi képviselők, és valódi segítséget kapnak-e a rászorulók – vezette fel a mai műsor első témáját Földi-Kovács Andrea műsorvezető.
A köznyelvben ma azt nevezik jogosnak, amely etikailag vagy morálisan elfogadhatónak érzünk. A jogban ma mennyire érhetők tetten ezek az erkölcsi irányelvek, illetve mennyire mutatkozik meg a jogrendszerünkben az erkölcsi hanyatlás jelensége – tette fel a kérdést a műsorvezető.
Ifj. Lomnici Zoltán erre azt felelte, hogy már a római jog megkülönböztette az erkölcsi szabályokat, a jogi normákat és a vallásra vonatkozó rendelkezéseket. Az alkotmányjogász hangsúlyozta, hogy egy tökéletes világban ez a hármas megmarad, és az erkölcs iránymutató a jog számára.
Kovács István arról beszélt, hogy az alapjogok meghatároznak egy olyan erkölcsi kódexet, ami alapján meg lehet mondani, hogy mi a jó, és mi a rossz. Rámutatott arra, hogy ezek a kérdések elválaszthatatlanok a társadalom morális érzékétől, majd hozzátette, hogy Európában ez évszázadokig egybeesett a keresztény hagyományokkal: a tízparancsolat alapján lehetett eldönteni mi jó, és mi rossz.
A modern alapjogi gondolkodásban ezek elszakadtak a keresztény értékektől, és sokszor a bíróságok nem tudnak mihez visszanyúlni a döntéshozatalkor. A keresztény hagyományok helyett a nyílt társadalom által terjesztett ideológiák hatnak rájuk.
Lomnici Zoltán kitért arra is, hogy a kisebbség jogait emelik fel manapság a többségéhez képest, amely nem szabadelvű, hanem szélsőségesen liberális gondolat. Egyes emberi jogvédők bizonyos séma mentén dolgoznak, ők a jog világának a „diplomatái”, csak nem nevezték ki őket. A diplomata ugyanis átmehet bármilyen határon, előjogai vannak, és nem lehet megállítani. Ráadásul a szankcióból és a büntetésből ezek a személyek nem kérnek soha – hívta fel a figyelmet az alkotmányjogász.
Lomnici megjegyezte, hogy ezeknek a szervezeteknek nincs mély társadalmi beágyazottságuk, elég csak a Magyar Helsinki Bizottság támogatottságára gondolni, ugyanakkor a nemzetközi térben nagy a befolyásuk, és a hazai médiában is az volt 2010-ig – jegyezte meg.
Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója kiemelte, hogy
a jog ezeknek a szervezeteknek csak egy eszköz ideológia terjesztéséhez. Az ideológia számukra olyan, mint egy vallás, viszont nélkülöz mindenféle szakralitást, társadalmi támogatottságot és sok esetben fizikai realitást.
Kovács István feltette azt a kérdést, hogy mindezek fényében ezek a szervezetek mi módon képesek a nyugati társadalmakra nagy befolyást gyakorolni.
Ezt követően a gyöngyöspatai szegregációs ügyekben, valamint az elítéltek által indított kártérítési perekben hozott döntések kapcsán az igazság és igazságosság kérdéskörét járták körül a vendégek a műsorvezetővel.
A műsor második felében a szeptemberben megrendezésre kerülő Eucharisztikus Világkongresszusról beszélgetett vendégeivel a műsorvezető.
Teljes adás:
Hír TV
