2024. 05. 08. Szerda Mihály napja
Jelenleg a TV-ben:

Komment

Következik:

Napi aktuális 06:00

Schmidt Mária az oroszokat és Ukrajnát is bevonná az uniós bővítésbe

Hír TV

2018. május 24., csütörtök 12:15, frissítve: csütörtök 13:11

A Terror Háza igazgatója marxistának nevezte a nyugati, globalista vezetőket. A németekkel ellentétben Trumpot viszont nagyon szereti, de szükség esetén szerinte az oroszokon kívül más nem segíthet az Európai Uniónak. Egyébként a migránsokból nem kérünk, elég volt a 150 év török uralom.

A XXI. század, amiben vagyunk, nem a XX. folytatása, tehát, aki arra nézve próbálja megnézni mik a jelen problémái, az téved. Az EU elavult, reformokra van szükség, mert ez egy hidegháborús projektként jött létre, annak pedig már régen vége – jelentette ki Schmidt Mária az Európa Jövője konferencia Geopolitikai kihívások című panelbeszélgetésén, amelyen külföldi vendégek mellett beszélt a Terror Háza főigazgatója. Az eseményre, amelyet a Schmidt Mária irányította intézet szervezett nem engedték be az ellenzéki sajtót, és a Guardiant sem.

„Ha Európáról beszélek, az inkább egy kívánság része”, mert az egykori szocialista blokk és a nyugat nem forrt egységbe, a kommunizmus bukása után az történt, hogy „minket becsatlakoztattak a nyugat-európaiba”, ahogy a németeknél is összeforrt kelet és nyugat, de ez sem lett egység szerinte.

A Terror Háza igazgatója kijelentette: Nyugat-Európa kihasználja a térség gazdaságát, és nem figyel oda, milyen igényeink vannak. Ez meggyengíti a jövőben Európát, változtatni kell – mondta.

A migrációs válságról szólva kitért arra, az a térség számára nem csak azt jelenti, hogy „a Nyugat által elhatározott módon, a gyarmatosításért érzett szemrehányást elkerülendő próbálnak kompenzálni.” Schmidt szerint Magyarországra is rá akarják ezt kényszeríteni, de Magyarország volt török uralom alatt, és 300 évet harcoltunk a törökökkel, „van erről tapasztalatunk.”

„Dönthet-e a német kancellár Európa nevében, és a mi nevünkben a kötelező kvótáról? Az Európai Unió még egyenrangú országok része-e, vagy a német birodalom része?” – tette fel a kérdést a XXI. Század Intézet vezetője, aki szerint Magyarország Németország és Oroszország között helyezkedik el, de mindkét hegemóniáról csak rossz tapasztalatunk van, ahogyan arról is ha a németek és az oroszok a fejünk fölött egyezkednek.

„Érdeke-e a térségnek, hogy a transzatlanti viszonyból transzatlanti iszony legyen” – jelentette ki Schmidt Mária, majd arról beszélt, „Németország és az irányítása alatt lévő Európai Unió” folyamatosan provokálja Donald Trumpot, a német vezetés olyan hangnemet enged meg magának az amerikai elnökkel szemben, amelyet még Vlagyimir Putyin orosz elnök esetében sem használtak. Kérdésessé teszik ezzel a hangnemmel a Schmidt szerint az EU számára előnyös helyzetet: ugyanis ha az USA úgy dönt, hogy a védelmet megvonja Európától, akkor komoly probléma fog előállni – húzta alá. Ezért ha az Egyesült Államok azt kéri, hogy az uniós országok emeljék fel a GDP két százalékára a hadikiadások büdzséjét, akkor az meg kell tenni, és ez a németeknek sem okozhat problémát. „Mert Amerika a világ ura még mindig”, és Trump megválasztása még szimpatikusabbá tette Schmidt számára az USA hozzáállását, mivel az elnök abba akarja hagyni a demokráciaexportot. Az Egyesült Államok dolga fenntartani a világban a rendet – tette hozzá.

Később a panelbeszélgetésen arról beszélt, nem kell minden kérdésben szembemenni az Egyesült Államokkal, főleg olyanokban nem érdemes, amelyekbe Európa nem tud beleszólni.

Nem lehet megmondani, hogy mikor veszi át valaki az Egyesült Államoktól a világ vezető szerepét, egyelőre nem látszik, mi ingathatja meg. Kínában pedig nem látjuk a belső feszítő erőket – fogalmazott, majd pedig újból megismételte, Európának be kell látnia, hogy az USA szerepére és a védőernyőjére szükség van, mert bár Schmidt támogatja az európai közös hadsereget, de abból csak nagyon sokára lesz valami a dolgok jelen állása szerint.

„Európa mindent akar, de csak azt kell akarni, amiben mindenki meg tud egyezni” – folytatta a Terror Háza igazgatója, aki szerint „be kell fejezni az ideológiai agymosásra irányuló, nyugati, kolonizáló attitűdöt.” Ugyanis a térségben nem szerettük a Szovjetunió hasonló törekvéseit sem, mert „nincs sok értelme, feszültséget kelt és elválaszt minket.”

„Ha a nyugat a demográfiai problémákat muszlim migránsokkal akarja megoldani, az legyen az ő dolguk, de ne erőltessék ránk” – jelentette ki Schmidt Mária.

„Az uniót uraló ideológiát képviselő elit nem értette meg, hogy a XIX. és a XX. században a nacionalizmus a legfontosabb erő, fontosabb, mint az osztályharcokon alapuló elv, amit ezek a neomarxisták vallanak. A demokráciák is a nemzetállamok alapján működnek, az állampolgárság adja meg a beleszólás jogát” – fogalmazott, majd pedig kijelentette, hogy a globalisták - akik egyébként a marxisták utódai - kitalálták, hogy „független, objektív szervezeteken keresztül befolyásolják a politikát, de ez nem téveszt meg senkit, mindig is volt ilyen.”

Kijelentette, az ilyen civil szervezeteknek csak véleményük volt, amikor megcsinálták a narancsos forradalmat és az arab tavaszt, ám ezekért az eseményekért felelősséget nem vállaltak. Éppen ezért Schmidt Mária szerint ezeket a szervezeteket „vissza kell nyomni oda, ahova valók és kontroll alatt tartani őket.”

Az európai hadseregről szólva arról beszélt, a brexit miatt le kellene mondania az Európai Bizottságnak. Az uniónak nagy a demokratikus deficit, és azon is el kell gondolkodni, hogy ha folytatódik a bővítés, akkor nem csak a Nyugat-Balkánt, hanem Ukrajnát és Oroszországot is érdemes lenne integrálni az unióba – jelentette ki Schmidt Mária, aki emlékeztetett, Bismarck is azt mondta, hogy a németeknek érdeke egy jó kapcsolat Oroszországgal. Most például az oroszok helyettesíthetnék az USA már korábban emlegetett „védelmét.”

Nincs más világhatalom szerinte, akire támaszkodni lehetne, hiszem Kína nem váltotta be a kereskedelmi ígéreteit, de megvette a Mercedes 10 százalékát, és a jövőben is folyamatosan fog feljönni, már elektronikai cégekbe is befektettek. „Mi lesz, ha ezeket a területeket megszerzi Kína, vagy egy más Európán kívüli világ – mert ha az USA nem áll Európa mögött, nem fogunk tudni ellenállni” – jelentette ki Schmidt Mária, majd pedig felvetette, hogy „van-e olyan kérdés, amit Németország nem a pénztárcáján keresztül közelít meg.”

Kijelentette Dél-Európa azért van eladósodva, mert „minden biznisz az északnak kedvez”, Németország például „halálra keresi magát az eurón.” Hozzátette, a kohéziós járadék nem jótétemény, hiszen a rendszerváltáskor a németek megvásároltak sok mindent a térségben, és azon nyerészkednek.

Végül Schmidt Mária kijelentette: reméli, hogy jövőre az EP-választásokon olyanok kerülnek be az európai döntéshozó pozíciókba, akik a XXI. századi elvek szerint képesek gondolkodni.

Az esemény szerdai napján is voltak érdekes kijelentések:

Szijjártó Péter például összemosta a migrációt a terrorizmussal

Balog Zoltán amiatt aggódott, hogy állami eszközökkel fogják betiltani a gyerekkeresztséget

Orbán Balázs államtitkár pedig szimplán orvosi kezelésre küldené az európai politikusokat

 

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!