Szijjártó összemosta a migrációt a terrorizmussal

Említette a biztonsági kérdéseket, ezekre nincs helyes válasz Brüsszelben, „soha ennyire labilis nem volt Európa biztonsági helyzete a hidegháború lezárása óta” – tette hozzá. Szijjártó arról beszélt, migrációra nem születtek meg a sikeres válaszok, a tömeges illegális bevándorlási hullámoktól terrorveszély alakult ki, a nyugaton kialakult párhuzamos társadalmak pedig szerinte veszélyt jelentenek. Ukrajnában közben háború folyik, emellett pedig olyan döntéseket hoznak, amelyekkel kisebbségi jogokat sértenek – utalt a nyelvtörvényre a miniszter.

Fontos kihívás a brexit is. Szijjártó kijelentette: az EU gazdasági teljesítményének egy hetede veszik el, és még nem tudni, milyen feltételekkel zárulnak a tárgyalások, ha nem születik megegyezés, az EU veszíthet az amúgy sem fényes gazdasági erejéből.

Természetes, hogy Európában viták zajlanak a kihívások idején – folytatta –, a baj azzal van, hogy nem a „józan ész talaján zajlik” az egyeztetés. Szijjártó kijelentette: „egyesek” emocionális síkra terelték a vitát, és aki nem az EU-s mainstreamet követi, azt megbélyegzik. Ő például Donald Trump megválasztásáig putyinista volt ilyenkor, majd pedig választhatott, hogy trumpista, vagy putyinista lesz – viccelődött, majd azt mondta ez nem segít választ találni a fontos kérdésekre.

Magyarország egy erős Európát szeretne, ezt pedig nem a föderalisták felfogásával lehet elérni, nem az európai egyesült államokkal. Ehelyett a magyar kormány hat pontba szedte, hogy mi kell az erős unióhoz:

• Az EU akkor erős, ha engedi a versenyt belül is, emellett nem szabad a felelőtlen gazdaságpolitikát közösségesíteni. Szijjártóék az alacsony adókban hisznek, „alacsony adót mindenki bevezethet, ha van pénzügyi és költségvetési fegyelem. Ha valaki igazi politikai vezető, akkor meg tudja oldani a kérdést.”
• Európa akkor tud erős lenni, ha visszaadjuk a biztonságot az embereknek. A miniszter kijelentette: a brüsszeli migrációs politika kudarcot vallott, ahogy a nyugati integrációs törekvések java is – ezeket korábban nem szabadott kritizálni szerinte. A tömeges migráció következménye a terrorfenyegetettség – húzta alá Szijjártó, majd az elmúlt évek terrortámadásainak adatait sorolta. „Arról is nyíltan kell beszélni, hogy ma, amikor vitázunk a bevándorlásról, akkor a brüsszeli álláspont ugyanaz, mint az afrikai országoké” – ez Szijjártó szerint hiba. „El kell utasítani, hogy a migránsok között nem lehet különbséget tenni, és az országokban mindent meg kell adni nekik. Magunk mögött kell hagyni azt, hogy a migráció jó. Kinek jó?!” – mondta.
• Meg kell őrizni a keresztény identitást is a magyar kormány szerint: aki Európába jön, tartsa tiszteletben többek között a vallásunkat is. „Nem lehet, hogy egy hangos kisebbség nyomást helyezzen a csendes többségre”, és az is megengedhetetlen, hogy nyugaton el kell távolítani a keresztény szimbólumokat – jelentette ki a politikus.
• Az erős Európához a következő költségvetési periódus tervéről tisztességes vita kell legyen – szólt a következő pont. Le kell számolni „a hazug kontextus építési kísérlettel”. Egyes „barátaink” úgy állítják be, hogy a források azért jönnek Közép-Európába, mert a nyugatiak „jó fejek” velünk – fogalmazott Szijjártó Péter, aki szerint ezek a pénzek járnak az országoknak. Ez egy kétoldalú szerződés, mi is megnyitottuk a piacainkat az EU-nak, ekkor a nyugati és amerikai vállalatok szerezték meg a piacot – emlékeztetett a miniszter. Hozzátette, a külföldi cégek csinálhatnak profitot Közép-Európában, csak ezt ne tagadjuk le, és ezért a profitért cserébe mi jogosultak vagyunk a kohéziós forrásokra. „Ne úgy állítsanak be minket, mint akik csak haszonélvezői vagyunk a forrásoknak, mert igenis tettünk érte.” A forrásokat objektív szempontok alapján kell odaadni húzta alá a miniszter.
• Az ötödik pont szerint nem lehet tovább erodálni a demokráciát. A brüsszeli intézmények és a polgárok között egyre nagyobb a távolság, azok magas lóról beszélnek az európai emberekkel a magyar kormány szerint. Ennek lehetett szerepe a brexit-népszavazás is és annak eredménye – fogalmazott a miniszter. Jövőre EP-választás lesz, és a kormány szerint ott kell eldőlnie Európa jövőjének, előtte nem szabad ezeket a kérdéseket lezárni. „Nem lehet kudarcot valló politikákat bebetonozni.”
• Végül pedig bővülés kell az EU-nak, gyors bővítést támogat a kormány. A Nyugat-Balkánon kellene ezt elkezdeni Szijjártó szerin, integrálni kell a térséget, ez Közép-Európának fontos. „Minél többen vagyunk, annál erősebbek vagyunk” – jelentette ki a miniszter, majd hozzátette, nem tartják helyesnek, hogy az Európai Bizottságban 2025-öt jelöltek meg például Szerbia csatlakozására. Ehelyett a kormány úgy látja, már az idén minden tárgyalási felületet meg kell nyitni a szerbekkel és a montenegróiakkal. Visszajelzéseket kell adni a kormányoknak.

A választásokról Szijjártó Péter azt mondta, a fő kérdés európai kérdés volt, hiszen a migrációs válság állt a középpontban a kampányban. A magyarok döntöttek: kis híján a szavazatok felét egy pártcsalád kapta, amelyiknek a biztonság az első, és nem fogad el semmilyen migrációs kvótát –húzta alá a miniszter.