Balog: „A végén még állami eszközökkel fogják betiltani a gyerekkeresztséget”
Hír TV
2018. május 23., szerda 12:26, frissítve: szerda 12:55
„A végén még állami eszközökkel fogják betiltani a gyerekkeresztséget” – jelentette ki Balog Zoltán a panelbeszélgetésen. A volt miniszter szerint nem egyértelmű, mire építjük Európa jövőjét, és nem a legkézenfekvőbb válasz, hogy a kultúrára, hiszen a gazdaság is nagyon fontos prioritás. A legnagyobb kérdés, hogy mit is jelent: a kultúrának primátusa van. Ez az erkölcsi alap, amire hosszú távon is lehet építeni Balog szerint. Az emberi erőforrás minősége is kulturális kérdés.
Magyarországon is jellemző kérdés, hogy fontos feladat a népességfogyás megállítása, és ez is kulturális kérdés. 2002 és 2010 között Magyarországon a házasságkötések száma 23 százalékkal csökkent, ezzel szemben a következő hét évben 40 százalékkal nőtt, ez pedig nem a házassági adókedvezménynek köszönhető, hanem az értékek felé fordulásnak is a volt miniszter szerint.
A kultúra feladata egy közösség győzelmi ösztönének az erősítése, annak, hogy „mi mint nemzeti közösség nem véletlenül vagyunk a világon” – fogalmazott. Utolsó pontban a kereszténységről beszélt, mivel az is fontos kérdés, hogy a vallás mennyiben tudja meghatározni Európa jövőjét.
Később a volt tárcavezető emlékeztetett: a magyar alaptörvény kimondja a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, és elismeri a vallások szerepét – mondta Balog, aki szerint ez a zsidóságra és az iszlámra is. „Most már nem vagyok a kormány tagja, így megkérdezhetem: az alaptörvényünk miért csak a múltban foglalkozik a kereszténységgel, miért nem a jövővel is” – fogalmazott a miniszter, aki szerint a kereszténységnek fontos szerepe kell legyen Magyarország jövőjében, és meghatározónak kell lennie. Úgy fogalmazott, a XXI. századi keresztény értékekben mindig is volt valamilyen kritika a modern kapitalizmus felé.
Nem az iszlám és a kereszténység küzdelme zajlik - így Balog -, hanem a piac monoteizmusa áll szemben a kereszténység és a zsidóság monoteizmusa áll szemben. A keleti tapasztalat, hogy a kommunizmusban a vallás és az identitás jelentette a túlélést, míg nyugaton a pénz volt a fontos. A kereszténység nem csak túlélte a kommunizmust, hanem a XXI. században is képes válaszokat adni.
