A magyar energiapolitika az elmúlt években kifejezetten arra törekedett, hogy megteremtse Magyarország szuverén ellátásbiztonságát, valamint hogy a lakossági fogyasztóknak megfizethető legyen az energia – mondta Cseh Tamás Zoltán, az Alapjogokért Központ energiapolitikai tanácsadója a Magyar Nemzetnek. A kutatóintézethez most csatlakozott jogász, energetikai szakértő szerint ráadásul a magyar modell specifikuma, hogy mindez fenntartható módon, a megújuló energiatermelés erős ösztönzése mellett ment végbe. A rezsicsökkentés viszont most ismét a brüsszeli viták középpontjába került, a szakértő szerint ezért szakpolitikai szempontból is kiemelkedő a közelgő nemzeti konzultáció vonatkozó része.
Brüsszel mindenáron eltörölné a rezsicsökkentést
FORRÁS: MTI/OLÁH TIBOR
Brüsszel már régóta a rezsicsökkentés eltörlését szeretné, mivel ez szolgálná a nemzetközi energiavállalatok érdekét. Ezzel kapcsolatban Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azt mondta,
a kormánynak az az álláspontja, hogy a válság alatt ne a családok viseljék a terheket. Az extraprofitot felhalmozó vállalatoknak pedig ki kell venniük a részüket a teherviselésből
– hangsúlyozta.
Ennek ellenére Brüsszelből azt akarják elérni, hogy töröljük el a rezsitámogatást, a kamatstopot és az extraprofitadót is. Mi ezt nem akarjuk, mert óriási pluszkiadást jelentene a családoknak.
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő október 31-én közölte, hogy
három olyan gazdasági témájú kérdés is lesz, amely jelentősen meghatározza a magyar gazdaságot, a magyar családok mindennapjait, és amelyekben Brüsszel megtámadta Magyarországot, és ránk akarja kényszeríteni saját akaratát.
Szentkirályi Alexandra kiemelte, Brüsszel azt akarja elérni, hogy "eltöröljük a rezsicsökkentést, a kamatstopot és az extraprofitadót". Az Európai Bizottság az írásos állásfoglalásában azt írta, hogy az energiatámogatási intézkedéseket, vagyis a rezsicsökkentést fokozatosan meg kell szüntetni. Azt a rezsitámogatást akarják eltörölni, amelynek köszönhetően az Európai Unióban Magyarországon a legalacsonyabb a lakossági gáz és áram ára, és havonta átlagosan 181 ezer forinttal csökkenti a családok energiaszámláit.
Brüsszelt már nagyon régóta zavarja a rezsicsökkentés
FORRÁS: NURPHOTO VIA AFP/JAKUB PORZYCKI/NURPHOTO/JAKUB PORZYCKI
1400 milliárd forint rezsivédelemre
Mindezek mellett a kormány a következő esztendőben is fent kívánja tartani a rezsitámogatási rendszert. Az energiaválság nem ért véget, ráadásul a brüsszeli elhibázott szankciós politika következményeként egész Európában jelentősen megemelkedtek az energiaárak. A 2013 óta fenntartott rezsivédelemnek köszönhetően a magyar családok fizetik a legolcsóbb energiaárakat az Európai Unión belül.
A MÁR MEGSZAVAZOTT 2024-ES KÖLTSÉGVETÉSNEK IS RÉSZE MARAD A MINTEGY 1400 MILLIÁRD FORINTOS REZSIVÉDELMI ALAP, MELYNEK A FEDEZETE AZ EXTRAPROFITADÓKBÓL ÉS EGYÉB BEVÉTELEKBŐL SZÁRMAZIK.
Ennek segítségével az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is védelmet nyújthat az állam a magyar családoknak és vállalkozásoknak a világpiaci energiaárak emelkedésével szemben. Sőt az alapból biztosított továbbá a központi költségvetési szervek és az önkormányzatok kompenzációja, az egyházi és civil intézményfenntartók, valamint az állami tulajdonú társaságok rezsitámogatása is.
Politikai támadás az ajánlás
Az Európai Bizottság egyébként már 2023 májusában a rezsicsökkentés megszüntetésére szólított fel, amikor az EB közzétette a tagállamoknak szóló gazdaságpolitikai javaslatait.
A BRÜSSZELI AJÁNLÁS POLITIKAI TÁMADÁSNAK TEKINTHETŐ.
A kettős mérce alkalmazása egyre gyakrabban tetten érhető Magyarországgal szemben, ha a homályos uniós értékek vagy a megfoghatatlan jogállamisági kérdések kerülnek napirendre Brüsszelben. Ezt már sajnos megszoktuk. Az azonban, hogy konkrét ügyekben tesz különbséget országok között a bizottság, túlmegy azon a határon, melyet betudhatunk egyszerű politikai támadásnak – jelezte a Magyar Nemzet megkeresésére a Nézőpont Intézet elemzője a brüsszeli ajánlásokkal kapcsolatban. Pálfalvi Milán szerint az államadóssággal kapcsolatos ajánlások kötelezővé tétele meglehetősen alantas, célzott támadás hazánk ellen.
A XXI. Század Intézet kutatója, Petri Bernadett kifejtette:
Az energiamegtakarítás ösztönzése, és az energiatámogatási intézkedések egymással ellentétbe állítása egy téves alapon nyugvó, indokolatlan konfliktus.
A zöldátállás és az energetikai beruházások meggyorsításának nem az energiatámogatási rendszer kivezetése, hanem az lenne a módja, ha Magyarország mielőbb hozzájutna az uniós forrásokhoz, hiszen a REPowerEU éppen ezeket a célokat szolgálja. Petri Bernadett hozzátette: a költségvetési ajánlásokat tekintve, gazdasági értelemben Magyarország jól teljesít.
Megszorításokat követel Brüsszel
Brüsszel Magyarországnak a rezsicsökkentés eltörlését és tőkeigényes energetikai fejlesztések kivitelezését ajánlotta. Ezek a javaslatok következetlenek és elfogadhatatlanok. Nem kérünk a kudarcos szankciós politikával Európát energia- és inflációs válságba navigáló brüsszeli bürokraták legújabb ötleteléséből
–közölte korábban Gyürk András.
A Fidesz EP-képviselője hozzátette: az Európai Bizottság gazdaságpolitikai javaslatainak fő célja az emberek tartós jólétének megőrzése lenne. Ezzel szemben Brüsszel megszorításokat javasol. A brüsszeli bürokraták a rezsicsökkentés felszámolására és tőkeigényes energetikai beruházások kivitelezésére szólítják fel Magyarországot.
Brüsszel javaslatának végrehajtása minden magyar család számára havi 181 ezer forintos rezsiáremelést jelentene. Továbbá szintén sorsukra hagynák a rezsivédelemben részesülő családi lakóközösségeket és kisvállalkozásokat is. Az energetikai beruházások gyorsításának legfőbb akadálya pedig maga a bizottság, amely visszatartja az erre fordítható forrásokat – írta a magyar politikus.
A dollárbaloldal eltörölné a rezsicsökkentést
A „DOLLÁRBALOLDAL" A REZSICSÖKKENTÉST 2013-AS BEVEZETÉSE ÓTA TÁMADJA.
Egy évtizede beszélnek arról, hogy a rezsicsökkentés tarthatatlan, az árszabályozó intézkedések, mint a rezsicsökkentés, rosszak. Sőt, Gyurcsány Ferenc DK-elnök szerint „a rezsicsökkentés, az egy hülyeség".
Sőt, egy friss európai parlamenti szavazáson a magyar baloldal egységesen a rezsicsökkentés ellen szavazott. Brüsszel mellett voksolt a momentumos Cseh Katalin és Donáth Anna, a jobbikos Gyöngyösi Márton, a DK-s Molnár Csaba, Rónai Sándor és a szintén a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségéhez tartozó Ujhelyi István is.
