Egy devizahiteles, Járay Péter 2012 decembere óta törleszti rögzített árfolyamon svájci frank alapú devizahitelét. Azóta 85 ezer forintot utal havonta a banknak, míg korábban 110 ezer forint volt a törlesztőrészlet. „20-25 ezer forint havonta a különbség. Tehát mondjuk itt az eltelt 15-16 hónappal számolva olyan 350-360 ezer forint körül van, amit idáig spóroltam” – mondta.
A tényleges és a rögzített árfolyam különbözetét nem engedik el, vissza kell fizetni, addig az összeg külön számlán halmozódik. De kamatot nem kell utána fizetni, mert azt a bank és az állam átvállalta a devizahitelesektől. A banki értesítőből nem derül ki, hogy a kamat elengedése mennyivel csökkentette a tartozást. „Tehát azt megadják, hogy minden hónapban, a hónap elején a nyitóegyenlegem mennyi volt, illetve mennyi forint kerül még rá. De az, hogy mennyit spóroltam, az nem meghatározható. Ezt igazából csak otthon tudom meg, hogyha nekiállok, előveszem a papírokat és elkezdek számolni. De akkor is feltételezéseken alapulnak a számítások” – tette hozzá Járay Péter.
Egy törvénymódosító javaslat szerint a pénzintézeteknek a jövőben negyedévente kellene tájékoztatniuk az árfolyamgátat választó devizaadósokat a kamatmegtakarításról és a gyűjtőszámlán felhalmozott tartozásról. Az első levelet márciusban kell postázni, az értesítőért költséget nem számolhatnak fel a bankok. „Azokat, akik már beléptek, tájékoztatni kell, hogy a belépéstől kezdődően mennyit spóroltak meg, majd ezután negyedévente, ugyanúgy, mint a rezsiboxnál. Természetesen összesített adatnak is szerepelnie kell a dokumentumon” – mondta Németh Szilárd, a Fidesz rezsicsökkentést ellenőrző munkacsoportjának vezetője.
De nemcsak a rögzített árfolyamon törlesztő devizahitelesekhez kopogtat be tavasszal a postás. A bankoknak március 20-áig ingyen kell tájékoztatniuk azokat az adósokat, akik jogosultak lennének az árfolyamgátra, de nem éltek vele. „Körülbelül 30-40 millió forintba kerülhet ennek a tájékoztatásnak a mértéke, teljes költsége. Ez banki szinten nagyon alacsony kiadásnak számít, tehát nem számítunk arra, hogy a bankok ezt tovább fogják terhelni, vagy bármilyen más módon megpróbálnák ezt az összeget visszaterhelni az ügyfelekre” – közölte Gergely Péter, a Bankráció.hu hitelszakértője. Hozzátette: nem számít arra, hogy a tájékoztató kézhez vétele után megugrik az árfolyamgátat választó adósok száma.
Csak jogalkotással lehet kezelni
A Közigazgatási és Igazságügyi Miniszter a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában azt mondta: a Kúria devizahitel-szerződésekkel kapcsolatos döntésének legfontosabb megállapítása az, hogy széles körű társadalmi problémákat – mint amilyen a devizahitelügy – jogalkalmazással nem, csak jogalkotással lehet kezelni. A legfőbb bírói testület decemberben mondta ki, hogy a devizaalapú kölcsönszerződés nem ütközik jogszabályba sem jó erkölcsbe. Az egyoldalú kamatemelés és az árfolyamrés ügyében a Kúria még vár az Európai Unió Bíróságának iránymutatására, és ezt követően hozza meg a döntését. Navracsics Tibor azt mondta, ha ez nem rendezi megnyugtatóan a helyzetet, akkor a Parlament elé kerül újból a kérdés.
„Ha a Kúria megválaszolja a még hátralévő kérdéseket, és ezek alapján is úgy tűnik, hogy nem lehet csak a jogalkalmazás révén megnyugtatóan rendezni a devizahitelesek helyzetét, akkor megint a jogalkotásnál pattog a labda, a parlamentnek kell ismét foglalkoznia az üggyel, illetve a kormánynak kell újabb javaslatokat kidolgoznia. Nyáron a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium arra kapott megbízást, hogy nézzük meg a jogalkotási lehetőségeket, hogyan lehet jogi úton kezelni a devizahiteles szerződések ügyét, akkor kidolgoztunk egy többváltozatos lehetőséget, amelyet ha úgy adódik, aktualizálni kell” – közölte a tárcavezető.
Szanyi szerint Varga a füle botját sem mozgatta
Szanyi Tibor szerint Navracsics Tibor a Kossuth Rádiónak adott interjújában beismerte, hogy a kormány a devizahitelesek ügyében semmit nem tett az elmúlt három és fél évben. Az MSZP elnökségi tagja a devizahitelek újratárgyalását követelte és azt, hogy törvény rendelkezzen arról, hogy az adós csak a fedezetként megjelölt vagyonát veszítheti el, annál többet nem.
„Mindezeket megírtuk Varga Mihálynak, aki a füle botját sem mozgatta, és már bocsánat, nem az MSZP dolga, de majd meglátjuk, hogy mit fog a kormány kiagyalni ebben a kérdéskörben. Elsősorban az ellehetetlenült helyzetben lévő családoknak szóló intézkedéseket támogatjuk, de nem fogunk olyan baromságokat támogatni mint az ócsai menekülttábor és még tudnám folytatni” – fogalmazott Szanyi Tibor.
