Az Alapjogokért Központ szerdán megrendezett „Az Európai Unió jövője: EP-választás után – szerződésmódosítás előtt?” című konferenciáján a Miniszterelnökséget vezető miniszter leszögezte, hogy hogy távolról sem az EP az unió legfontosabb intézménye. A legjelentősebb politikai döntéshozói fórum az Európai Tanács, amelyben az állam- és kormányfők határozzák meg a fő irányvonalat.
Az Európai Parlament önmagában ehhez kevés, legfeljebb arra képes, hogy egy ideig blokkolja az Európai Tanács által kijelölt irányt
– tette hozzá a miniszter, aki szerint mivel a legfőbb döntéseket az Európai Tanács hozza meg, „jó okunk van az optimizmusra”.
Gulyás Gergely az Európai Bizottság kapcsán úgy vélekedett, hogy komoly jelentősége van annak, hogy ismét csúcsjelölti rendszerben döntenek-e az EB vezetőjének személyéről, mert ha igen, akkor ez már szinte hagyománnyá válik. A miniszter közölte, hogy jelenlegi információik szerint nem Manfred Weber kerül majd az Európai Bizottság élére, mert nincs meg a szükséges többsége. A miniszter azt szorgalmazta, hogy olyan elnöke legyen az EB-nek, aki szakít az elmúlt öt év gyakorlatával, amikor „politikai bizottságként” működött a testület.
Gulyás szerint ennek volt „köszönhető”, hogy nem sikerült a jog talaján állva kezelni a migrációs válságot. Az Európai Bizottság, amely elviekben a szerződések őre, nem betartatta a szerződéseket, hanem azokat a tagállamokat ünnepelte, amelyek a szabályokat megszegve anarchikus állapotot hoztak létre.
Ne lehessen olyan ember az EB elnöke, aki megtámadta valamelyik tagállamot, mint például Magyarországot Manfred Weber, aki megszavazta a Sargentini-jelentést
– jelentette ki a miniszter a konferencián, majd kitért arra, hogy a kialakult lengyel-magyar és visegrádi szövetség nélkül egészen más súllyal tudna Magyarország beleszólni az uniós ügyekbe.
Gulyás Gergely a magyar kormánypártok 53 százalékos eredményéről azt mondta, hogy a kapott szavazatok alapján ez a legjobb, amit 2004 óta bármely politikai tömörülés elért Magyarországon. Beszélt arról is, hogy ma az EU a bővítés szempontjából „rosszabb állapotban van, mint azok a tagállamok, amelyek csatlakozni kívánnak”. Az unió nem kész arra, hogy továbbvigye a bővítési folyamatot – fejtette ki.
Úgy vélekedett, hogy ma sokkal nagyobbak a különbségek Európán belül, mint valaha voltak: 1989-1990-ig az a hit élt a közép-európai nemzetekben, hogy ha leomlanak a határok, kivonulnak az oroszok, akkor a nyugat-európai integráció részeseivé válhatnak. Ennek ellenére van sok kérdés – például a migráció ügye, a családpolitika témája, az egyházak szerepe, a keresztyén gyökerek jelentősége -, amiben a közép-európaiak másként gondolkodnak, mint a nyugatiak. Vagy meglesz az elfogadás és a békés egymás mellett élés, vagy
szét fogják szakítani az Európai Uniót, amiben viszont mindenki károsodni fog
– jelentette ki a miniszter.
Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy szerinte Nyugat-Európa jelentős részében megszűnt a plurális média, hiszen aki nem ragaszkodik a politikai korrektség szabályaihoz, az egyből megsemmisül, soha többé nem vehet részt a közéleti vitákban.
Az Alapjogokért Központ konferenciáján Szánthó Miklós igazgató köszöntőjét követen Gulyás Gergely mellett Varga Zs. András alkotmánybíró és Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója mondott beszédet. Az Európa jövőjéről szóló konferencián egy kerekasztal-beszélgetésre is sor került Fricz Tamás, Mráz Ágoston Sámuel és Szalai Zoltán részvételével.
