– Minden idők legnagyobb HÉV-fejlesztését jelentette be a kormány, amely érinti a külvárosi és az agglomerációban élő emberek közlekedését. Mennyire könnyíti majd meg a közösségi közlekedők hétköznapjait a vonalak átszervezése?
– Budapest minden polgára, minden kerülete és minden városrésze egyenrangú. A belvároson kívül élni nem jelenthet hátrányt. Be kell tudni jutni a városba reggelente az agglomerációból és a külső városrészekből is. Ennek eszköze a HÉV. Mai lerobbant állapotában utazik rajta hetente egymillió-négyszázezer ember kényelmetlenül – mi azt szeretnénk, hogy utazhassanak több mint kétmillióan, kényelmesen. A pálya szétesik, a kocsik átlagéletkora 44 év, a legidősebb közlekedő jármű 52 éves. A célunk világos: gyorsabban, kényelmesebben, átszállásmentesen vagy csak kevés és könnyű átszállással jussanak el naponta munkába, iskolába az utazók.
– Hogyan?
– Amit tervezünk, több mint felújítás: korszerűsítés és bővítés. Megújulnak a pálya, a megállók, a forgalomszervezés és az utastájékoztatás. 2023 és 2025 között szolgálatba áll 54 akadálymentes, légkondicionált, tágas, óránként 100 km-es sebességgel haladni képes vadonatúj HÉV-kocsi. A csepeli és ráckevei vonalakat bevisszük a Kálvin térig, hogy elérjék a metróhálózatot, mint a szentendrei és a gödöllői HÉV. Az utolsó lépés az 5-ös metró megvalósítása az északi és déli HÉV-ek összekötésével a belváros és a Duna alatt. Egy jeggyel, átszállás nélkül Csepelről és Ráckevéről Szentendréig, vagy tetszés szerint átszállva a metróra a Kálvinon, Astorián vagy a Nyugatinál.
– Mikor?
– A munka a tervezéssel megindult. Vitézy Dávid vezetésével a kormányzati Budapest Fejlesztési Központ nyílt európai uniós közbeszerzésen kiválasztotta a tervezőket, bevontuk a Városházát és az érintett önkormányzatokat, 2022–23-ra meglesznek a kiviteli tervek és az engedélyek. A teljes program több szakaszban évtizedes feladat – ha a nagyja elkészül 2030-ig, mindenki jól dolgozott.
– Ahogy látható a közösségi oldalak üzengetéseiből, lenne miről beszélni a tárgyalóasztal mellett. Egyik legnagyobb konfliktus az autó- és kerékpársávok használatának a kérdése, ön is többször felszólította a főpolgármestert, hogy fejezze be az autósok üldözését.
– Inkább tisztelettel javaslatot tettem. Elvi kérdés: egy kinevezett kormánytisztviselő semmire se szólítsa fel Budapest megválasztott főpolgármesterét. Demokráciában a kormánynak nem dolga számon kérni a neki nem alárendelt önkormányzatot. Az a választók, a városházi ellenzék és a sajtó lehetősége. Főpolgármester úrnak azt javasoltuk, hogy lássa be, a körúti sávlezárás, a forgalmi sávok elvétele az autósforgalomtól több bajt csinál, mint amennyi előnnyel jár. Kértük, a tanévkezdésre szüntesse meg a sávlezárásokat, adja vissza az elvett sávokat. Mert káosz lesz, feleslegesen nagy dugókat okoz a döntésével. Azt is kértük, ne bélyegezzék meg azokat, akik munkába járáshoz, munkavégzéshez, a családi élet szervezéséhez autót használnak. Autóval közlekedni egy nagyvárosban nem deviancia.
– Nem úgy tűnik, hogy a főpolgármester megijedne és visszakozna az autósok felháborodása miatt, számos tervét nem vonta vissza, több esetben a döntést későbbre hagyta.
– Olyan, mintha a sávlezárásból presztízskérdést csinálna a főpolgármester. Senkire nem hallgat, senkivel nem áll szóba. Pedig a vezetői nagysághoz az is hozzátartozik, hogy a döntéshozó belátja, ha tévedett és kijavítja a hibát. Ez egy jó vezetőt nem gyengít, hanem erősít. A budapestiek érdeke, hogy a mindennapos nagykörúti, Üllői úti forgalmi káosz megszűnjön. Október közepe és április között, hidegben, esőben, hóban alig fogják használni a kerékpársávokat, bízom benne, hogy felülkerekedik a józan ész.
– A főpolgármester következetesnek tűnik… Hivatalba lépésekor azonnal klímavészhelyzetet hirdetett, utána Budapest legforgalmasabb útjain sávokat vett el több tízezer autóstól néhány száz kerékpáros érdekében. Világos ideológiai alapon álló intézkedések ezek, nem?
– Fontos lenne megérteni a városházán is, hogy a politikának nem feladata az emberek helyett eldönteni, hogy nekik mi a jó. A politikának nem feladata az embereket életmódváltásra kényszeríteni és átnevelni őket. Mi tanultunk a leckéből. A vasárnapi boltzárat azért vezettük be, hogy vasárnap több legyen a kikapcsolódásra szánt idő, az együttlét. Hogy a vasárnap legyen valóban pihenőnap. Az emberek pedig értésünkre adták, hogy nem kérnek a kormány jótéteményéből, a politikának semmi köze polgárai szokásaihoz, időbeosztásához. Megértettük, visszavontuk. Be kellene látni a főpolgármesternek, hogy a budapesti közlekedést nem ideológiák és dogmák, hanem a magyar valóság és az itt élők igényei, szükségletei, szokásai, jövedelme alapján kell élhetően megszervezni, őket sem kihagyva belőle.
A teljes interjú IDE kattintva olvasható.
Magyar Nemzet
