Józsa János a bevezetés előtti utolsó évben nagy fellendülést vár a nyelvvizsgázók számát tekintve, azt azonban elismerte, hogy "a száz százalékot természetesen nem fogjuk elérni".
"A diákok közül sokan észbe kapnak majd, és mivel már nagy mennyiségű tudást szereztek a középiskolai évek alatt, ha arra egy különtanár segítségével ráerősítenek, akkor a bizonyítvány megszerzése az utolsó pillanatban is sikerülhet" - mutatott rá.
Úgy vélte, hogy miközben a kormány - helyesen - fenntartja a szigort a követelmény jövő évi bevezetésére vonatkozóan, a háttérben remélhetően komoly hatástanulmányok készülnek arról, hogy milyen mértékben adottak a nyelvtanulás feltételei a diákok esetében.
Arra a felvetésre, hogy becslések szerint a tanulók akár negyven-ötven százaléka nem kerülhet be a felsőoktatásba az új követelmény miatt, az MRK elnöke azt mondta: országos átlagnak ezt egy pesszimista becslésnek tartja, egyes intézmények esetében azonban az arány valós lehet. Szerinte még idén év végén egy átfogó, alapos felmérést kellene készíteni a végzős középiskolás diákok körében, amivel valós képet kaphatnának a döntéshozók a tanulók aktuális nyelvtudásáról, addigi nyelvvizsga-sikerességéről. Mindennek fényében lehetne megbecsülni a jövő februárra várható jelentkezői létszámot.
Kitért arra is, hogy az MRK fontosnak tartja a minimumpontszám és a többletpontok rendszerének mihamarabbi átgondolását. Jelenleg ugyanis a nyelvvizsgáért még pluszpontokat kaphatnak a hallgatók, jövő évtől viszont ez csak a második nyelvvizsga esetében képzelhető el.
MTI
