Alfred Nobel svéd kémikus 1895. november 27-én kelt végrendeletében, rendelkezett arról, hogy vagyonának kamataiból évről, évre részesedjenek a fizika, kémia, fiziológia, orvostudomány és az irodalom legjobbjai, és az a személy aki a békért a legtöbbet tesz.
1905 óta dicsekedhetünk magyar Nobel díjasokkal.
1905-ben Lénárd Fülöp fizikai, 1914-ben Bárány Róbert orvostudományi 1925-ben Zsigmondy Richárd kémiai, 1937-ben Szent-Györgyi Albert orvosi és élettani, 1943-ban Hevesy György kémiai, 1961-ben Békésy György, 1963-ban Wigner Jenő fizikai, 1971-ben Gábor Dénes fizikai, 1986-ban Polány János kémiai, 1994-ben Oláh György kémiai, 1994-ben Harsányi János közgazdasági, 2002-ben Kertész Imre irodalmi Nobel díjban részesültek.
Hétfőn és kedden, 2023. október 2-án és 3-án újabb magyar Nobel-díjakra ébredtünk.
Karikó Katalin és kutatótársa az MRNS technológia kifejlesztéséért kapta az elismerést.
Kedden délelőtt jelentették be a fizikai Nobel díjasokat. Ismét egy magyar, Krausz Ferenc fizikus és kutató társai kapták az elismerést.
A tudóst meglepte a bejelentés, éppen az egyetemi laborba tartott.
Krausz Ferenc kutatócsoportja elsőként állított elő és mért meg attoszekundumos fényimpulzust, és használta fel az elektronok atomon belüli mozgásának feltérképezésére, megalapozva ezzel az attofizika tudományát.
