A fizikai Nobel-díjat 1901 óta 117. alkalommal ítélték oda, hat alkalommal (1916, 1931, 1934, 1940, 1941, 1942) nem adományozták a kitüntetést. Eddig 225 díjat ítéltek oda, de a díjazottak száma csak 224, mert az amerikai John Bardeen - eddig egyedüliként - kétszer (1956, 1972) is megkapta a díjat. Az elismerésben 47 alkalommal részesült egy, 32 alkalommal kettő, 38 alkalommal három tudós.
Attoszekundumos fizikai kutatásokért ítélték oda a díjat
Az indoklás szerint a tudósok az elismerést az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikért kapják.
A kitüntetettek 11 millió svéd koronán (368 millió forintnyi összegen) osztoznak. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
Portré
Krausz Ferenc 1962. május 17-én született Móron. 1985-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME) villamosmérnöki, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) párhuzamosan elméleti fizikusi oklevelet szerzett. Lézerfizikai kutatómunkáját a BME Fizikai Intézetében Bakos József irányítása alatt kezdte meg, doktori tanulmányait a Bécsi Műszaki Egyetemen folytatta, s 1991-ben lézerfizikából doktorált, 1993-ban habilitált. Az egyetemen később docensként, majd professzorként dolgozott, osztrák állampolgárságot is szerzett. 2003 óta Németországban él, a garchingi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, 2004-től a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem kísérleti fizika professzora.
2003-tól az Osztrák Tudományos Akadémia tagja, 2005-től a Budapesti Műszaki Egyetem díszdoktora, 2007-től a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külső tagja. 2020-2023 között a hazai Nemzeti Tudománypolitikai Tanács tagja volt.
Már fiatal kutatóként a rövid impulzusú lézerek fizikája érdekelte, szerepet vállalt az akkoriban robbanásszerű fejlődésnek induló femtoszekundumos lézertechnológia tökéletesítésében. A kutatómunka eredményeként a 2000-es évek elején az ő csoportja állította elő a világon az első attoszekundumos fényimpulzusokat, ezzel először végezhettek valós idejű megfigyeléseket az elektronok atomon belüli mozgásáról. Az általa kidolgozott technikát számos atom- és molekulafizikai folyamat, például a fotoionizáció időfüggésének vizsgálatában használták fel azóta. Úttörő kísérleti munkásságának eredményeit világszerte több kutatóintézetben hasznosítják, többek között a szegedi ELI-ALPS Kutatóintézetben is. Krausz Ferencet az attofizika tudomány megalapítójaként tartják számon.
Legújabb munkájában az ultragyors méréstechnika orvosi-diagnosztikai alkalmazását vizsgálja. Csoportjával a femtoszekundumos és attoszekundumos technológiát használja vérminták infravörös spektroszkópiai elemzésére, illetve az összetételükben bekövetkező apró változások kimutatására. Azt vizsgálják, hogy ezek a változások elég specifikusak-e ahhoz, hogy lehetővé tegyék a daganatos betegségek egyértelmű diagnosztizálását azok kezdeti szakaszában.
Krausz Ferencet 2002-ben Wittgenstein-díjjal, 2006-ban Leibniz-díjjal tüntették ki. 2013-ban nemzetközi Fejszál király-díjat kapott az attofizika területén végzett kutatásaiért. 2013-ban az atomfizika területén végzett kutatásaiért a rangos német tudományos kitüntetéssel, a Otto Hahn-díjjal ismerték el. 2022-ben Fizikai Wolf-díjat kapott az ultragyors lézertudományok és attoszekundumos fizikai tudományok területén végzett úttörő munkájáért.
Két nap, két magyar Nobel-díj
Hétfőn Karikó Katalin Széchenyi-díjas biokémikus, kutatóbiológus - az amerikai Drew Weissmannal megosztva - kapta az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért.
Borítókép: Az MTI felvétele Krausz Ferenc Németországban élő kísérleti fizikusról, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjáról a Wolf-díj átadása kapcsán készült Budapesten 2022. február 14-én.
MTI/Kovács Attila
KAPCSOLÓDÓ:
