A szőlő metszése széleskörű szakmai ismereteket, nagy gyakorlatot és figyelmet igénylő munka.
A legendák szerint a szőlőművelők a metszés hasznát a kecskétől tanulták: mikor az állatok lerágták a növényt, akkor a gazda rájött arra, hogy az ilyen tövek nemcsak könnyebben elérhetőek, hanem nagyobb fürtű, bogyójú, és édesebb termést adnak, mint a fára kapaszkodott társaik.
A szőlő hasznosítását már az ókortól ismerték, a termés mennyiségének növelésére azóta számos módszert alakítottak ki.
Mind a növény külső megjelenési formájának, mind néhány biológiai tulajdonságának megváltoztatására volt szükség ahhoz, hogy a szőlő az emberiség egyik legértékesebb kultúrnövényévé válhasson.
