Király Nóra, elnök, Ficsak: "Egyrészt a fizikai, másrészt a lelki. Sokan azt gondolják, hogy a fizikai az a legdurvább, és hogy ott már mindenképpen be kell avatkozni. De a szakemberek pedig azt mondják, hogy sok esetben a lelki abuzáció, a lelki bántalmazás az sokkal durvább és sokkal mélyebb nyomokat hagy. Másfelől pedig a lelki abúzáció azért is sokkal rémisztőbb, illetve sokkal veszélyesebb, mert ugye nincsen külső nyoma. Egy fizikai bántalmazást, azt sok esetben ismerősök, rokonok, kollégák észreveszik a kék-zöld foltokat, a sérüléseket, amit még ha titkol is a bántalmazott, akkor utána egy idő után azért gyanús lesz, amikor újra és újra előkerülnek ezek a kék foltok, meg ezek a sérülések, azért már gyanút kelt. Míg a lelki bántalmazásnak semmiféle nyoma nincs."
Rengetegen válnak életük során szóbeli bántalmazás áldozatává, sokakban azonban legtöbbször nem is tudatosul a mérgező viselkedés. Amikor pedig tudatosul az áldozatban, hogy mi történik vele, nem tudja, hogy mitévő legyen. Általában az elkövetőkre jellemző, hogy verbálisan tartják sakkban párjukat hiszen így sokkal könnyebben rejtve marad az, hogy mit művelnek otthon.
