Bizonyára mindenkinek ismerősen cseng az mRNS-alapú vakcina, ugyanis 2021-ben sokat hallottunk róla. A koronavírus-járvány idején Karikó Katalin és Drew Weismann mRNS-alapú vakcinát fejlesztett ki a COVID-19 ellen, amiért 2023-ban orvosi-élettani Nobel-díjat kaptak.
De az már kevésbé ismert, hogy az mRNS technológiát eredetileg a daganatellenes védőoltások kifejlesztésének reményében kezdték el.
"A sajnálatos Covid-járvány alatt az első nagy volumenben, klinikumban használt hatóanyag, illetve vakcina a covid elleni oltás volt, de eredetileg daganatellenes kutatásként indultak ezek a dolgok, úgyhogy ezzel régóta foglalkoznak. Most jutott el ez olyan stádiumba, hogy több daganattípus esetén mára különböző fázisvizsgálatok, klinikai vizsgálatok elindultak ezeknek a tesztelésére" – mondta prof. dr. Polgár Csaba, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója.
A világon 7 országban: az Egyesül Királyságban, az Egyesült Államokban, Németországban, Lengyelországban, Spanyolországban, Törökországban és Magyarországon zajlanak a daganatellenes védőoltások klinikai vizsgálatai. Hazánkban a tüdőrák elleni mRNS- alapú vakcinát tesztelik.
