A Radar stábja rövid interjút készített Muhari Eszterrel.
– Kilenc évesen kezdtem el a vívást, egy sportnapon találtam rá, tulajdonképpen szembe jött velem és attól a naptól kezdve nem volt a fejemben, hogy más sportot próbáljak ki. Kadet korosztályban újoncként jutottam ki először Európa-bajnokságra, és serdülőként nyertem az első érmet, nálam ez a kadet korosztály 4-5 évig tartott, és talán amikor az egyéni világbajnoki aranyérmet nyertem.
– Kevesen tudják négyszeres országos bajnok vagy egymás után felnőttben 17 éves korod óta. Ez nem piskóta dolog?
– Lehetnék erre is büszkébb, de számomra a nemzetközi sikerek alapozzák meg az önbizalmamat, és a büszkeségemet.
– Amerikába jó dolog, hogy kimentél?
– Szerintem nagyon sokat fejlődtem Amerikában mint személyiség, és ez azt mutatja, hogy nem volt egy rossz döntés.
– Mi az amit vársz magadtól?
– Sose fogalmazódott meg bennem, hogy mit is várnék magamtól, nem szeretném kimondani, hogy éremmel szeretnék hazatérni, de ilyenkor nem lehet mást mondani, úgyhogy éremmel szeretnék hazatérni.
