A holléti információ szolgáltatás kizárólag a legjobb sportolók kötelezettsége!! Ez a versenyző által választott és megadott időtartam az, amely napi 60 percben lehetővé teszi a meglepetésszerű doppingvizsgálatot.
Előre bejelentés nélküli ellenőrzés hatékonyságát az határozza meg, hogy oda tudunk-e menni meglepetésszerűen, le tudjuk-e venni anélkül a mintát, hogy a sportoló előzetesen felkészült volna rá, vagy nem. Ezért fontos a holléti információ. Tehát visszatérve reggel 5 és este 11 körül 60 percet ki kell választani az életéből, amikor azt mondja, hogy ez az egy óra a legalkalmasabb időpont az ő megítélése szerint a doppingellenőrzés elvégzésére.
Ennek lehet negatív, pozitív, illetve sikertelen mintavétel a kimenete, vagyis a versenyző nincs a megadott helyszínen a megadott időpontban. Ha mindez 3x történik meg 12 hónapon belül úgy, hogy a sportoló nem tudja magát igazolni, akkor azt akár két éves eltiltással büntethetik. Ez történt a 28 éves vívóval.
A magyarázat érthető, bár esetenként igazságtalannak tűnhet.
A WADA pontosan azért, mert három alkalom után felmerül az emberben a kérdés, hogy talán bujkál a sportoló, vagy szándékosan próbálja elkerülni a doppingellenőrzést. Itt egyébként én hozzátenném, nyilván egy konkrét ügyről beszélünk. Ezzel együtt én azt gondolom, hogy sokkal inkább egy szabálytalanságról, egy oda nem figyelésről, egy meggondolatlanságról, egy fiatalos fegyelmezetlenségről van szó, ha szabad így fogalmazni. Nem feltételezzük, hogy a sportoló bujkált volna a doppingellenőrök elől, nem feltételezzük azt, hogy a sportágban masszív doppingolás, vívásról beszélünk, ami még a WADA megítélése szerint sem egy doppingérzékeny sportág, ezzel együtt a szabály a szabály.
Összefoglalva ez egy nehéz kötelezettség, de betartható. Az utolsó pillanatig gondolni kell rá, és megváltoztatni, ha kell - véli a csapat vezetője, akik a tiszta sportért felelnek, de hol van az ember a sportoló mögött? Aki néha bizony: hibázik. Erről már sportpszihológust kérdeztünk, aki így válaszolt: "A világ élvonalában lévő versenyző az azért tart ott, ahol, mert tökéletességre fejlesztette a képességeit és minimalizálta a hibázást. Fegyelmezett életet élnek, sokszor fegyelmezettebbet, mint a katonaságnál, tehát hogy ők azért ezt tudják, hogy ez nekik feladatuk. Tehát nem ezzel van a probléma. Ebben a nagyon feszített, nagyon maximalizált, ugye bizonyos időszakokban, versenyidőszakokban, csúcsterhelésben lévő, fizikálisan, mentálisan csúcsterhelésben lévő sportoló adott pillanatban hibázik."
A komplex és bizonytalan életvitelben azonban becsúsznak (banálisnak tűnő) hibák:
Három elvárásnak kell megfelelnie. Egyik az, hogy tudja, hogy milyen kötelezettsége van, legyen terve arra, hogy ezt a kötelezettséget hogyan teljesíti, és legyen a sportolónak terve arra is, hogy mi történik akkor, hogyha ténylegesen tesztelik, vagy van egy ilyen vélelmezett mulasztás.
A mulasztás tehát, dopping-vétséget megalapozó magatartás, amivel világszerte automatikusan elindul az eljárás.
Éveken keresztül - ugye nyilván a WADA - ez egy olyan főnök, aki ott van mindig, és figyel bennünket, sokszor, hogy hol hibázunk, merthogy nekik meg az a feladatuk, hogy a tiszta sportolást biztosítsák, de hogy azért egy ilyen extrém körülmény között kell a sportolóknak ezeket az adminisztratív kötelezettségeket is biztosítani, ami nyilván fontos, de hogy tényleg lássuk meg a sportoló mögött az embert, aki néha hibázik, és hogy itt azért fontos az is, hogy hiba és hiba között is van különbség, merthogy nem az a kérdés, hogy valaki doppingol, hanem az, hogy egy adminisztrációs kötelezettséget hogyan teljesít, és mondjuk az év 365 napjában kétszer vagy háromszor hibázik-e.
Ilyen vagy olyan hiba történt, az eljárás folyik ellene.
Meg tudom erősíteni, hogy az eljárás folyamatban van, és mindent megteszünk azért, hogy az önhibájának a hiányát tudjuk bizonyítani az eljárás során.
Tudniillik a bizonyítási teher nem az anti-dopping csoporton, hanem a sportolón van. -Ezt már Tallár Ákos, a sportoló ügyvédje mondta, aki a konkrét ügyről nem kíván nyilatkozni annak hivatalos lezártáig. Anna a Magyar Vívó Szövetség hivatalos oldalán adott közleményében azt írja: nem használt tiltott szereket. Tiszeker Ágnes ennek ellenére nem látja lehetőségét a Párizsi szereplésnek:
"A nemzetközi szövetség folytatja le az eljárást, és a Nemzetközi Szövetség nevében eljáró International Testing Agency az, aki az eredményt kezeli, és)) sajnálatos módon úgy tűnik, hogy ennek büntetés lesz a vége."
Nem Kun Anna az első olimpikon, aki ebbe a hibába esett.
Az atlétikai világbajnokságon Christian Kolman, aki a 100 méteres síkfutás férfi szupersztárja volt a tokiói olimpia előtt, és toronymagas esélyesként utazott volna ki, ha nem követ el három ilyen sárga lapos büntetéssel járó holléti vétséget az olimpiát megelőzően, és végül 18 hónapra tiltották el
Hogy Anna éremmel tér-e haza Párizsból, az a jövő zenéje. Mindenesetre sajnálatos lenne, ha a kitartással és kemény munkával világkupa győztes magyar sportoló nem vehetne részt a 2024-es ötkarikás játékokon.
